Napi kul-túra

November 1. - Mindenszentek ünnepe

Mindenszentek napja a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. Minden üdvözült közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza. Szent Efrém szíriai egyházatya (373) és Aranyszájú Szent János (407) már tud Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. >

Október 25. - 1956-ban ezen a napon zúdult gyilkos sortűz a Kossuth téren békésen és fegyvertelenül tüntető tömegre.

1956 október 25-én a Parlament előtt, a Kossuth téren 2-3 ezer tüntető tartózkodott, a teret szovjet harckocsik biztosították. A diákok felmásztak a tankokra és kétnyelvű röplapokat osztogattak a katonáknak. A tüntetők és a katonák között barátkozás indult meg. Ez idő alatt az MDP Központi Vezetőségének üléséről a térre érkezett Szerov, a KGB főnöke, aki a Parlament biztosítását ellátó páncélos alegység parancsnokától értesült a katonák és a civilek közötti barátkozásról. Utasítást adott a tér megtisztítására. >

Október 18. – Ez a nap a Magyar Festészet Napja

„Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…” – írta Babits „Örökkék ég a felhők mögött” című versében. Örökkék… Ismerjük ezt a színt? Ismerjük a színskála valamennyi színének hasonló mélységű tartalmát? Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni – a szó babitsi értelmében. 2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztünk ki. Azért erre a napra, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe! >

Október 16 - 1978-ban ezen a napon választották II. János Pál néven pápává Karol Józef Wojtyłát.

264. volt az egyházfők sorában,455 év óta az első nem olasz,és az összes addigi pápa között a legelső szláv. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája. Tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus,valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. >

Október 11. - 1881-ben ezen a napon született Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadász és író.

Először 1903-ban preparátorként járt Afrikában, majd még öt alkalommal, összesen 16 évet töltött ott. Több, mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Ez a gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, amiből közel negyvenet Kittenbergerről neveztek el. Az első világháború után lett a Nimród szerkesztője, majd tulajdonosa, és 28 évig vezette a folyóiratot. 1948-ban a politikai hatalom félreállította, még vadászfegyverét is elvették. 1956 után rehabilitálták és megjelenhettek könyvei is.

Szeptember 28.- Ez a nap az információszabadság világnapja

Ezen a napon világszerte rendezvényekkel, kiadványokkal hívják fel a figyelmet szakemberek az állam átlátható működésének fontosságára, és arra, hogy a közérdekű adatok megismerése nem üres deklaráció, hanem alapvető állampolgári jog, amelyet nemzetközi egyezmények biztosítanak, és amelyet a világ több mint 80 országában törvényi szinten szabályoznak. Idén júniusban hazánk is aláírta az Európa Tanács által akkor elfogadott, az információszabadság alapszabályait lefektető első nemzetközi egyezményt.

Szeptember 21. – A Magyar Dráma Napja

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma napját, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására.

Szeptember 13. - 1898-ban ezen a napon született Bárczi Gusztáv gyógypedagógus, orvos. 1964-ben hunyt el.

Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság kórképét, s a kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Az általa vezetett Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1975-től viseli a nevét.

Szeptember 8. - 1566-ban e napon hunyt el Zrínyi Miklós gróf, a szigetvári hős, miután maradék embereivel, a várból az ostromló törökök közé rontott

A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát. Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1542-től 1557-ig Horvátország bánja.1557-ben lett Szigetvár kapitánya. I. Szulejmán 1566-ban százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. >

Szeptember 4. - 1837-ben, ezen a napon mutatta be távíróját New York-ban Samuel Morse, amerikai feltaláló

Morse nem tudós, hanem (festő)művész volt, méghozzá képzett. 1810-ben diplomát szerzett a Yale egyetemen. 1811-től Angliában élt, 1832-ben tért vissza Amerikába, Az elektromágnesekről egy hazafelé tartó hajón hallott, s ezek után maga is elkezdett foglalkozni a művészettől távol álló témával. Morse-ra leginkább az általa kidolgozott és még ma is használatos kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszer miatt, amely először lehetővé tette ennek használatát.

Szeptember 1.- 1903-ban ezen a napon született Hamza D. Ákos festőművész, filmrendező.

A Képzőművészeti Akadémián festészetből Csók István, szobrászatból Kisfaludy-Stróbl Zsigmond tanítványa volt. Tanulmányainak befejeztével állami ösztöndíjat kapott, és 1926-ban Párizsba utazott. Párizsi évei alatt ismerkedett meg Rene Claire asszisztenseként az erőteljesen kibontakozó filmművészettel. Párizsban ismerte meg és vette feleségül Hamza Lehel Máriát, Lehel Ferenc író, esztéta, festőművész és Lehel Mária festőművész lányát. 1936-ban együtt tértek vissza Magyarországra. >

Augusztus 29. – 1526-ban ezen a napon zajlott le a mohácsi csata

A Mohács határában a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. A csatában II. Szulejmán török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, s kezdete a török hódítás korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. >

Tartalom átvétel