Napi kul-túra

Július 19.- 1879-ben ezen a napon született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, tanulmányait nehéz körülmények között végezte. Földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913 – 19 közt főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904- től a város Somogyi Könyvtárának és a Városi Múzeumnak őre. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója. >

Június 28. - 1991-ben ezen a napon szűnt meg a KGST

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete a hidegháború alatt. 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni, ugyanakkor az veszélyes vonzerőt jelenthetett a Jalta után a szovjet érdekszférába került országok számára. >

Május 31. - Dohányzásmentes Világnap

Magyarországon csakúgy, mint az egész világon a dohányzás visszaszorítása az egyik legjelentősebb népegészségügyi feladat. A statisztikai adatok szerint a dohányzás kipróbálása, s a rendszeres cigarettázás kialakulása is egyre fiatalabb életkorban következik be. A dohányzás megelőzésében a tizenéves esztendők kínálnak lehetőséget, mert hazánkra is igaz, hogy a dohányosok több mint 70%-ánál 20 éves kora előtt rögzül ez a szokás, mely egyértelműen jelzi a kihívás súlyát. >

Május 17. - 1907-ben ezen a napon született Dsida Jenő

Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, gyermekkorát beárnyékolta az első világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait. Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. >

Május 13. - 1981-ben ezen a napon kíséreltek meg merényletet II. János Pál pápa ellen

1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.

Május 6. - A jászkun redemptio napja

A Jászság a 14. századtól az egységes megyerendszer kialakulásáig, 1876-ig közjogi és gazdasági különállással rendelkező szabadalmas közigazgatási egység. A jász öntudat alapja a területi autonómia megtartásáért vívott évszázados küzdelem. 1702-ben I. Lipót császár a Jászkunságot - mint a török uralma alól felszabadított, újszerzeményi területet - zálogba adta 500.000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek. 1731-től a területet a Pesti Invalidus Ház birtokolta. Az ősi szabadság visszaszerzése érdekében folytatott több évtizedes küzdelem sikere az eladatottság alóli önfelszabadítás, a jászkun redemptio (ejtsd: redempció, a szabadalmas jogállás pénzbeli megváltása). Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá az ún. redemptionális diplomát, melyben megengedi a jászoknak és a kunoknak az önmegváltást. >

Május 3. - A Sajtószabadság Napja

Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává, annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. A Sajtószabadság Chartája tíz pontban foglalja össze a sajtó szabadságának, mint az emberi szabadságjogok egyik fontos pillérének követelményeit és ajánlásait. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, vagy akiket munkájukban akadályoztak.

Április 28. - A Munkahelyi Balesetek Gyásznapja

Április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapjává nyilvánította. Világszerte évente több, mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetekben. E napon a földkerekség több mint 70 országában emlékeztek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről. A gyásznapról a világban 1996-ban emlékeztek meg először, míg Magyarországon 1997-ben.

Április 13. - A Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja

A katyńi vérengzésnéven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban (lengyelesen: Katyń), a Tver melletti Mjednojében és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyń erdeiben. A berlini rádió 1943. április 13-án közölte a hírt arról, hogy a katyńi erdőkben 12 000 meggyilkolt lengyel tiszt holttestét találták meg. >

Április 5. - 1912-ben ezen a napon született Örkény István író, drámaíró

Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat időszakát dolgozta fel. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. >

Március 22. - 1963-ban, 62 évesen ezen a napon hunyt el Székely Mihály operaénekes, Kossuth-díjas, kiváló művész

1901. május 8-án született Jászberényben. Énekelni magánúton tanult László Gézánál. 22 éves korában lett az Operaház tagja, és az is maradt haláláig.Korunk egyik legnagyobb magyar énekese volt, aki nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalt el. Számos, nagyon emberien és sokszínűen megformált alakítása közül kiemelkednek a Mozart-operák basszusszerepei, melyeknek finom zeneiségét nemes orgánuma és gazdag színskálája révén mindig hitelesen és művészien tudta tolmácsolni, valamint Bartók Kékszakállú hercege, amely szinte eggyé olvadt nevével. Emlékezetére 1964-ben Székely Mihály-emlékérmet létesítettek.

Március 14. - 1948-ban ezen a napon adnak át először Kossuth-díjakat

A Kossuth-díjat a magyar országgyűlés 1948-ban, 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. A tudomány, a művészet és irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából adományoztak díjat. 1990 óta ismét évente egyszer, s ismét március 15-én adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. >

Tartalom átvétel