Napi kul-túra

Augusztus 1 - 65 éve, 1946-ban ezen a napon vezették be Magyarország jelenleg is hivatalos fizetőeszközét, a forintot

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, kilenc évvel később pedig az egy- és kétforintos érméktől is elbúcsúzhattunk (a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni). >

Június 29. – 1879-ben ezen a napon született Móricz Zsigmond magyar író, újságíró, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.

Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított, majd vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A család embertelen nyomorba került. Apja napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.Móricz az érettségi után Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. 1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. >

Június 3. - 1980-ban ezen a napon tért vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan az első magyar űrhajós

A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd a 1970-től 1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig, mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászrepülő lett.1978-ban pedig, önként jelentkezett űrhajósnak. Űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg.Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. >

Május 12. - Az ápolónők nemzetközi napja. 1820-ban e napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki az 1853–1856-os krími háborúban végzett munkájával szerzett hírnevet.

Florence Nightingale (Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1820. május 12. – London, 1910. augusztus 13.) A modern nővérképzés úttörő alakja, a viktoriánus korban a női választójogért harcoló polgári mozgalom jeles képviselője volt. 1844-ben titokban részt vett egy három hónapos nővérképző tanfolyamon a salisburyi gondozóházban. Bár felháborodott szülei megtiltották számára a kórházak látogatását, Florence az elkövetkező éveket közegészségügyi tanulmányok olvasásával töltötte. 1851-ben Kaiserswerthbe három hónapon keresztül a diakonisszák mellett dolgozva kitanulta az ápolónői mesterséget. 1854-ben Sidney Herbert külügyminiszter közbenjárására harmincnyolc ápolónőt rendeltek felügyelete alá, akikkel november 4-étől a törökországi Üsküdarban felállított Selimiye hadi kórházban ápolta a krími háború (1853–1856) brit sebesültjeit. Nightingale-t sokkolták a hadszíntér közelében található ideiglenes kórház nyomorúságos körülményei, a télen is fűtetlen, piszkos kórtermek, a szegényes élelmezés, a gyógyszerellátás akadozása. Miután Nightingale átvette a nővéri ügyelet vezetését, a megfelelő higiénés körülmények megteremtésén és az ellátás színvonalának emelésén fáradozott. Munkája eredményeképpen néhány hónap leforgása alatt a kórházba került sebesültek korábban 42%-osra rúgó halálozási arányszáma 2,2%-ra csökkent. >

Március 20.- 1953-ban ezen a napon született Jászárokszálláson Csányi Sándor bankár, üzletember.

A rendszerváltás előtt a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, majd a bankszektorban helyezkedett el. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Magyarország egyik leggazdagabb emberének számít. Édesapja Csányi József, a jászárokszállási tsz mezőőre, édesanyja Ballagó Amália, a háziipari szövetkezetben fonalhajtója Volt. Két fiútestvére van. Szülei méhészkedéssel és háztáji cukorrépa-termesztéssel foglalkoztak. Csányi nős, öt gyermek édesapja. >

Március 7. - 1957-ben ezen a napon tartották a Magyar Népköztársaság első lottóhúzását

A mai modern lottó 1957. január 17-én született meg, amikor a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó szervezésével. Az első húzást azonban csak 1957. március 7-én tartották. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt, a befolyt összeg 40%-a a költségvetésé, 60%-a pedig a nyereményalapba kerül. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. >

Február 22. – A cserkészet világnapja

Robert Baden-PowellRobert Baden-PowellA cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza, amikor Robert Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka, megrendezte az első cserkésztábort az angliai Brownsea Islanden. A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyvében fektette le, amely saját korábbi, katonai kiképzési szakkönyvei mellett, más hasonló kezdeményezésekből is merített. A 20. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt, és mind a fiúk, mind a lányok számára három korosztályban (farkaskölyök, cserkész, rover) kínált programot. >

Január 22. - A Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:

November 28. – 1933-ban ezen a napon született Sára Sándor operatőr, filmrendező, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, Érdemes művész

Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vallott arról, hogy mi történt az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során. Apai nagyapja vasutas volt, kalauz, nagyanyja summás lányként dolgozott a Hatvany-birtokon. Anyai nagyapja vasutas volt Jászberényben, az állomásfőnökségig vitte, nagyanyja vármegyei hivatalnok családból származott. Apja aljegyző volt Turán, majd jegyző lett a közeli Ikladon, ahova 1941-ben az egész család követte. Másodikos elemista korától Aszódra járt iskolába, de az első gimnáziumi évet már a jászberényi nagyszülőknél lakva fejezte be, mert apját pozíciója miatt internálták a második világháború végén. Csak három év múlva került vissza Aszódra, majd Berettyóújfaluban tanult, végül Budapesten érettségizett 1952-ben. >

Október 27 - 1854-ben ezen a napon született Déri Miksa mérnök, feltaláló

1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett. Zipernowskyval közösen, 1882-ben kidolgoztak egy váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1884-ben elkezdték egy párhuzamos kapcsolású villamosenergia-elosztórendszer kísérleteit. 1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal megalkották a zárt vasmagú transzformátort. Szabadalmukat Zipernowsky-Déri-Bláthy transzformátor, de még inkább ZBD transzformátor néven ismerte meg a világ. A megvalósított példányt bemutatták a műegyetemen, sőt az 1896-os párizsi világkiállítást is beleértve, a világot körbejárta.

Október 12. - 1492-ben Kolumbusz Kristóf kiköt a Bahama-szigeteken, a mai San Salvadoron: „felfedezi Amerikát”.

Cristoforo Colombo vagy hagyományos magyaros nevén Kolumbusz Kristóf olasz származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló utazó, tengerésztiszt három hajójával (Santa María Niña, Pinta) 1492. május 12-én indult útnak a portugál partoktól. Szeptember 9-én hagyták el a Kanári-szigetek utolsó szigetét, ekkor már 28 napja voltak úton. A hajók október 7-éig nyugat felé haladtak, de akkor a kapitány irányt változtatott és nyugat-délnyugat felé ment tovább. Október 11-én a szárazföld közelének jelei jelentkeztek: nádtöredéket, tüskebokor-ágat piros bogyókkal és faragott pálcát láttak a tengerészek a víz tetején úszni.1492. október 12-én éjjel a hajók elérték a Bahama-szigeteket, melyeknek láncolata Floridától Kubáig és Haitiig terjed.
Bár az első, Amerika földjére lépő európaiak valószínűleg 10. századi viking hajósok voltak, de művelődéstörténeti szempontból Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép dinamikus kitágulásához, és felfedezése nyomán indult meg az amerikai kontinens feltérképezése és kolonizálása.

Július 15. – 1995-ben ezen a napon nyitotta meg kapuit a jászberényi Hamza Múzeum

A Hamza Múzeum éppen 15 esztendeje, 1995. július 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A múzeum Hamza D. Ákos festőművész-filmrendező és Jászberény városa közt 1987-88-ban létrejött megállapodás gyümölcse. A megállapodás értelmében az akkor még Brazíliában élő festőművész a Jászságnak és Jászberénynek ajándékozta a festői életművét reprezentáló mintegy kétszáz festményt, a város viszont – ennek fejében – segítette hazatelepülését: számára olyan lakhelyet vásárolt, mely halála után múzeumként működhet, bemutatva Hamza D. Ákos munkásságát, és segítve a régió közművelődési munkáját a képzőművészet terén. >

Tartalom átvétel