Napi kul-túra

Július 3. - 1883-ban ezen a napon született Franz Kafka, a 20. század egyik legkiemelkedőbb írója

Ha az ember Kafkát olvas, az az érzése, hogy fogalma sincs, miféle erők dobálják ide-oda, és minek mi is a következménye. Ha az ember Kafkát olvas, egyszeriben úgy érzi, hogy idegenek közt él és idegen mindenkitől. Egész életére alapvetően jellemző volt a sokszoros idegenség. Zsidó volt németek között, miközben német volt a csehek között, míg prágai csehnek számított a Monarchiában. Az írás volt az igazi élete, noha életében alig néhány novellája jelent meg. >

Június 30 . – A keresztény vértanúk emléknapja

Róma vértanúi a város égését (64. július 17–23.) követően haltak meg azért, mert Krisztus hívei voltak. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Pál tanítványai voltak. Először azokat fogták el, akik kereszténynek vallották magukat, majd vallomásaik alapján nem is annyira a gyújtogatást, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá sokakra. Ők voltak az egyház első vértanúi. Rájuk és hitükért a későbbiekben vértanúságot szenvedőkre emlékezünk ezen a napon.

Június 28. – 1914-ben ezen a napon lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége.

Egy hadgyakorlat megtekintésére érkezett Szarajevóba Ferenc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse, mikor autójában ülve halálosan megsebesítette őt és feleségét Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet tagja. Egy hónappal a merénylet után, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának. Ezzel kezdetét vette, az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem, az I. világháború.

Június 26. – 1989-ben ezen a napon szűnt meg végleg a Vasfüggöny

Az 1949-ben telepített, és az idők során többször felújított „Vasfüggöny”, az 1980-as évek végére elavult. A határőrség ezért már 1987-ben javasolta a megszüntetését. Az MSZMP politikai bizottság 1989. február 28-i ülésén elfogadta a megszüntetését. A bontás május 2-án kezdődött meg és 1989. június 26-án Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt átvágták az egyik utolsó szakaszt. >

Június 24. – 1988 - ban, 26 évesen ezen a napon hunyt el autóbalesetben Kesjár Csaba magyar autóversenyző

A nyolcvanas évek egyik legtehetségesebb magyar autóversenyzője. Számos hazai bajnoki címet szerzett, az osztrák és német bajnokságokban is sikerrel szerepelt A szakemberek tervei szerint ő lett volna az első Formula–1 kategóriában versenyző magyar. 1988. június 24-én a nürnbergi Norisringen halálos balesetet szenvedett, vélhetően kifogyott az autójából a fékolaj, és így már nem tudta megállítani a több mint 200 km/órával haladó autót.

Június 23. - Szent Iván napjának előestéje. Ez az éjszaka évszázadokon óta a nyári napforduló ünnepe.

A nyári napfordulókor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka követi, mikor bármi megtörténhet. S bár az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét június 21-én élhetjük meg évről-évre, Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik. Ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. >

Június 22. - 1913-ban ezen a napon született Weöres Sándor költő, műfordító, író.

A magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Hét évszázad magyar költészetének összegzője, betetőzője, aki minden hangnemben és versformában egyként magas színvonalon alkotott. Elévülhetetlen érdemei vannak az ún. gyermekköltészet megújításában. Ezek a művek eredetileg nem gyermekversek, hanem a költészet lehetőségeit tágító rím- és ritmusjátékok, melyek aztán szerencsésen a legifjabb nemzedék számára jelentették és jelentik az első és meghatározó találkozást a művészettel.

Június 20. – 1927-ben ezen a napon született Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzoló.

A szakmai létra minden fokát végigjárva, 1957-től rendez rajzfilmeket. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Dargaynak köszönhetjük többek között Vuk-ot, Szaffit, az Erdő kapitányát, vagy a nagyszerű Ludas Matyi feldolgozást. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tud szólítani, nevettetni.

Június 19. - 1991-ben ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona

Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban hamarabb megtörtént. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat március 13-án hagyta el Magyarországot. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor Záhonynál lépte át a magyar határt.

Június 18. - 1868-ban ezen a napon született Vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, a Magyar Királyság kormányzója

Ellentengernagyként a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka volt. 1920. március 1-jétől ő volt a Magyar Királyság kormányzója. 1944. október 16-án, a világháborúból történő sikertelen kiugrási kísérlet után lemondott, másnap internálták. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993-ban temették újra Kenderesen. A történelmi korszakoktól függően, megítélése meglehetősen ellentmondásos, az országmentőtől a véreskezű gyilkosig, sokféle jelzővel illették.

Június 17. - 1927-ben ezen a napon született Sütő András Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. 1949-ig Kolozsváron rendező szakos hallgató, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője volt. 1951-ben a lap szerkesztőségével együtt Bukarestbe költözött. Nem tudván azonosulni a politikai viszonyokkal, 1954-ben lemondott és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be. >

Június 16. – 1958-ban ezen a napon végezték ki társaival együtt Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét

Kaposváron született 1896-ban. 1915-ben behívták katonának, a következő év nyarán orosz hadifogságba esett; a Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban. 1920-ban belépett a bolsevik pártba, majd egy év múlva hazatért. Alapító tagja lett az MSZMP-nek. 1930-ban küldöttként érkezett Moszkvába a KMP kongresszusára. Csak 1944 végén az MKP vezetésének tagjaként tért vissza Magyarországra. Az Ideiglenes Kormányban földművelési -, majd belügyminiszter, az MKP egyik titkára, 1947-1949 között az Országgyűlés elnöke. >

Tartalom átvétel