Napi kul-túra

1927-ben ezen a napon született Gabriel García Márquez, kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. García Márquez 1982-ben regényeiért és novelláiért. megkapta az Irodalmi Nobel-díjat

…Az az elképzelése, hogy Macondo félszigeten áll, hosszú időn át tartotta magát, az önkényes térkép alapján, amelyet José Arcadio Buendía a felfedező útról visszatérve rajzolt. Haragosan húzta meg a térkép vonalait, rosszindulatúan eltúlozva a közlekedés nehézségeit, mintegy önnön büntetéséül, amiért oly esztelenül választotta meg a helyet.
- Soha sehová nem jutunk el – panaszolta Ursulának. – Itt kell megrohadnunk élve, a tudomány jótéteményei nélkül. – Ez a bizonyosság, amin hónapokig rágódott a laboratórium kis kamrájában, megérlelte benne a tervet, hogy Macondót kedvezőbb környékre telepíti át.
De Ursula ezúttal elébe vágott lázas tervezgetéseinek.
Titokban törhetetlen hangyaszorgalommal lázítgatta a falu asszonyait a férfiak hóbortja ellen, akik már hozzá is kezdtek a költözködés előkészületeihez. José Arcadio Buendía nem is tudta, hogy a tervei pontosan mikor és milyen ellenséges erők következtében vesztek bele az ürügyek, váratlan akadályok és kifogások sűrű szövevényébe, míg végül puszta illúzió lett belőlük. Ursula ártatlan arccal figyelte, és még egy kis szánalmat is érzett iránta, amikor egy reggelen az eldugott kamrában találta; férje éppen a költözködési ábrándjairól dünnyögött, és eredeti ládáikba csomagolta a laboratóriumi eszközöket. Ursula hagyta, hadd fejezze be. Hagyta, hogy leszögezze a ládákat, és egy festékbe mártott izsóppal sorban ráírja a kezdőbetűit; egyetlen szemrehányás nélkül nézte, de már annak tudatában, hogy a férje is tudja (mert süket monológjaiban beszélt róla), hogy a falu férfijai nem fogják követni. Csak amikor férje már a kamra ajtaját kezdte szétszedni, Ursula akkor bátorkodott megkérdezni, hogy miért, s ezt a keserű választ kapta: – Mivel senki sem akar innét elmenni, egyedül megyünk. – Ursula nem vesztette el a hidegvérét.
– Nem megyünk el – mondta. – Itt maradunk, mert itt született a gyermekünk.
– De nincs még halottunk – mondta a férje. – Az ember addig nem tartozik sehová, amíg nincs a földben halottja.
Ursula szelíd eltökéltséggel válaszolt:
– Ha meg kell halnom, hogy itt maradjatok, hát meghalok.

(Száz év magány - részlet) >

1942- ben ezen a napon született Belgrádban, a Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző.

Szülei 1948-ban, diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Iskoláit már Budapesten végezte.
1960-ban baráti társaságával megalapította a Zenith együttest, mely a Nyugati pályaudvar Hangulat bárjában játszott. 1961-ben egy újabb zenekarban már a Metro-klubbal kötött szerződést, a zenekar így lett Metro néven ismert. A zenekar végül 1972-ben bomlott fel, számos kislemez és két nagylemez (köztük az első magyar koncertlemez) megjelentetése után.A Metro feloszlása után Zorán egy rövid ideig a Taurus basszusgitáros-énekese volt, valamint külföldön is próbálkozott a zenéléssel. Máig jellemző stílusa a Presser Gáborral való találkozás után alakult ki. A szólólemezeken szereplő dalok legnagyobb részét az LGT alkotóköre jegyezte (beleértve Zorán azóta is állandó szövegíróját: testvérét, Dusánt)
Az 1980-as években valamivel ritkábban adott ki lemezeket. Az 1991-ben megjelent album (Az élet dolgai) óriási sikereket ért el. Az 1990-es években és az ezredforduló után is rendszeresen készít új lemezeket. A túlnyomórészt Presser–Dusán jegyezte stúdiólemezek mellett néhány koncertlemezt és külföldi szerzők dalainak feldolgozásait tartalmazó korongot is megjelentetett.
Jászberényben utoljára 2006 őszén járt egy kamarakoncert keretén belül.

1817-ben ezen a napon született Nagyszalontán a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

HÍD-AVATÁS

Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!"
És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta... késő visszavenni:
Ez az utolsó tétemény:
"Egy fiatal élet-remény."

A kártya nem "fest", - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán -
Indúl a késő éjszakán.

Előtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.

Halad középig, hova záros
Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
Tornyában sorra elveri; -
Lenn, csillagok száz-ezeri.

S amint az óra, csengve, bongva,
Ki véknyan üt, ki vastagon,
S ő néz a visszás csillagokba:
Kél egy-egy árnyék a habon:
Ősz, gyermek, ifju, hajadon.

Elébb csak a fej nő ki állig,
S körülforog kiváncsian;
Majd az egész termet kiválik
S ujjonganak mindannyian:
"Uj hid! avatni mind! vigan."

"Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!"
Fehérben ifju és leány
Ölelkezik s a hídon van már:
"Egymásé a halál után!"
S buknak, - mint egykor igazán.

Taps várja. - "Most a millióson
Van a sor: bátran, öregem!" -
"Ha megszökött minden adósom:
Igy szökni tisztesebb nekem!"
S elsímul a víz tükre lenn. >

1917- ben ezen a napon született a Kossuth díjas költő, műfordító

1939-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1941-ben doktorált, 1945-ig könyvtárosként dolgozott. A háború után tanított: a budapesti tudományegyetem görög tanszékén irodalomtörténetet, a Színművészeti Akadémián művészettörténetet. 1948–1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1949-től 1951-ig az Írószövetség főtitkára volt. 1953-ban Kossuth-díjat kapott. 1956. október 27-i nyilatkozatával a forradalom mellé állt. Műveivel szerepelt a forradalom alatt a rádió irodalmi műsoraiban. Részt vett az Írószövetség november 2-án megtartott közgyűlésén, ahol elhatárolta magát az előző napon megalakított MSZMP-től. 1956 után írásaiból élt. 1971-ben Budapesten halt meg.

Az antik irodalom egyik legnevesebb fordítója volt. Ám legismertebb műve minden bizonnyal a következő:

Állatkerti útmutató

Ez a cinke oly picinke,
falevélbõl van az inge,
pókhálóból a szoknyája,
makkhéjból a csizmácskája.

Csak füvön élt a kis zebra,
de most rákapott a zabra;
végül is elvitték Szobra,
ott oktatják szebbre-jobbra.

"Apám - így szól a kis bálna -,
hadd mehessek el a bálba."
"Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer."

Mért tanulnak a kis vércsék?
Azért, hogy a leckét értsék.
Tanítójuk egy hasas,
pápaszemes, lomha sas.

Megy a hajó, nézd a nyulat:
Kép Lepencéig rajta mulat.
De a dühös orángután
kiszáll nyomban Horány után.

Apám - így szól a kis bálna -
hadd mehessek el a bálba.
- Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer.

A hód arcán enyhe pírral
csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve:
- Nem vagytok még megesketve!

- Szorgoskodnám - szól a hangya -,
ha a tücsök békén hagyna;
de rázendít folyton s újra:
táncolunk a rock and rollra.

Mért cikáznak a kis fecskék?
Hogy az eget kékre fessék.
S ha mindenütt van már festék,
"Kész a tavasz" - jelenthessék.

- Édes párom, adj egy csókot
- kéri Pókné a zord Pókot.
- Elkapott a méreg sodra,
nem szomjazom a csókodra.
inkább egy jó korsó serre.
Készülök a válóperre.

"Ne ugrándozz, ne táncolj,
ne bomolj,
az iskolás fiúcska mind komoly."
Garázda kölykét inti így a moly.

Fekete az ablakpárkány,
rákönyököl a kis sárkány;
hat feje néz az utcára,
egy a leckét bent biflázza. >

1937-ben ezen a napon született Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok atléta, a Nemzet Sportolója.

Csermák József Helsinkiben aratott gyôzelmén felbuzdulva kapott kedvet a kalapácsvetéshez.
A stockholmi Eb-n, 1958-ban mutatkozott be nemzetközi porondon, harmadik lett. A római olimpiáról ezüst éremmel tért haza. A következô Eb-n, 1962-ben Belgrádban már a kontinens legjobbja volt, és komoly reményekkel készült Tokióra. Ám súlyos gyomormûtéten esett át, 200 napot töltött kórházban 17 kilót veszített testsúlyából. Hat hónappal késôbb azonban fantasztikus akaraerejének köszönhetôen, mégis a dobókörbe léphetett az olimpián. Újabb ezüstérme a zavaró körülmények ellenére csalódást jelentett számára. A harmadik olimpiai részvétele alkalmával Mexikóban teljesült álma, olimpiai bajnok lett. Negyedik olimpiai részvétele során Münchenben az ötödik helyre szorult. 13 egyéni bajnokság, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi pályafutását. A közéletben is szerepet vállaló bajnokot a hazai szövetség az évszázad magyar atlétájává választotta. A nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz esztendő legjobb száz versenyzője közé sorolta. A Nemzet Sportolója lett.
A szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a Hagyományőrző Bizottság vezetője volt. 2007. november 11-én hunyt el.