Napi kul-túra

Április 15. – Antal Imre

2008-ban ezen a napon hunyt el Antal Imre zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista.

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort. >

Április 14. - Tóth Árpád

1886-ban ezen a napon született Tóth Árpád költő, műfordító.

ISTEN TÖRÖTT CSELLÓJA, HALLGATOK

Én csönd vagyok. Itt ne keress zenét.
Olyan vagyok én ebben a világban,
Mint az a gordonka, amelyet láttam
Egy szép úri szobában, a sarokban.

Húrjai elpattantak. A nyakán
Gyászfátyol van átvetve, néma flór.
S mégse volt érzelgős tárgy. Némi por
Fedte már. Megbékélt évek pora.

Oly fájdalom volt rája írva, melynek
Már csöndje a szent, mint a remetének,
Ki elfelejtett beszélni az évek
Magányában, - s cellája küszöbén.

Míg elkallódott életébe réved,
Már nem emlékszik régi bánatára:
Csak mintha némi fínom, messzi pára
Vérezné be a dús alkonyatot,

És tenné szebbé, istenibb titokká,
Melyhez nem illik más, csak némaság.
Üvöltsön hát a szájas sokaság,
Isten törött csellója, hallgatok.

Április 13. - Derkovits Gyula

1894-ben ezen a napon született Derkovits Gyula magyar festő és grafikus.40 évet élt.

Sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén.

Dózsa a tüzes trónon
(Dózsa-sorozat IX.)

Április 12. - Az első ember a világűrben

A 1961. április 12-én induló Vosztok–1 volt az első emberes küldetés a világűrbe.

Az űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin az első ember a történelemben, aki elhagyta a Föld légkörét. A Vosztok–1 az első szovjet emberes űrprogram, a Vosztok, első küldetése volt. Gagarin jól viselte a fellövést és kitűnően érezte magát a súlytalanság állapotában. Ember először látta bolygóját az űrből. Az űrhajós kétoldalú rádiókapcsolatot tartott fenn a földi irányítóközponttal. Feladata volt az űrhajó rendszereinek folyamatos figyelése, saját életfunkcióinak ellenőrzése, jegyzetek készítése, sőt még egy étkezés is. Maga a repülés teljesen automatizált volt, mert előre nem lehetett tudni, hogy az űrhajós képes lesz-e dolgozni a súlytalanság állapotában. Szinte semmilyen probléma nem történt, kivéve azt, hogy a grafitceruza, amivel Gagarin a hajónaplót írta, az ülés alá került és onnan nem tudta kivenni. A fékező hajtóművek időben bekapcsoltak és a kabin a sűrű légrétegekben tüzes golyóként keresztülszáguldva fékeződött. Gagarin a terveknek megfelelően 7 km-es magasságban katapultált a kabinból és külön ejtőernyővel landolt, Szmelovka falu közelében, Engelsz városától délnyugatra. Összesen 108 percet repült.

Moszkvában hatalmas állami fogadást rendeztek a világ első űrhajósának tiszteletére, Gagarin hivatalosan jelentett az SZKP vezetőinek, majd a Kremlben a többi űrhajóssal együtt fogadták. A világsajtó ugyancsak ünnepelte Gagarint, aki később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Április 11. – József Attila

1905-ben ezen a napon született József Attila huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. 32 évet élt. Születésnapja a Magyar Költészet Napja.

(IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT...)

Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfillléres, a vashatos.
Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.
Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.
Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.
Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

Április 10. - Várkonyi Zoltán

1979-ben, 67 éves korában, ezen a napon hunyt el Várkonyi Zoltán színész, rendező, színházigazgató.

Gimnáziumi évek alatt az iskolai önképzőköri színielőadások során felfigyelnek az ifjú Zoltán tehetségre és színi pályára ajánlják. Gimnazistaként egy országos szépirodalmi versenyt nyer, ami arra készteti, hogy Ő maga is az újságíró szakmát válassza. 19 évesen elhelyezkedik egy lapnál, majd a Színiakadémiára jelentkezik, ahová felvételt is nyer. Ódry Árpád, Kiss Ferenc tanítványaként végez 1934-ben. 1934-1941 között Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja 1941-1944. Major Tamással saját pénzből "színházat csinálnak" a Városi Színház üres időszakaiban. Olcsó díszletek között a világirodalom klasszikusait adják elő, a szegényebbek, főként diákok számára. >

Április 9. –Reviczky Gyula

1855-ben ezen a napon született Reviczky Gyula, magyar költő, író.

A főnemes Reviczky család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként született. Hogy megéljen, tanítónak szegődött úri családokhoz, később Budapesten újságírói állást kapott. Fordítással is foglalkozott, például Baudelaire-t először ő fordította magyarra. A nagy színésznővel, Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Hosszas betegeskedés után, tüdőbajban halt meg. A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel.

Petőfi él
(Arra az álhírre, hogy Petőfi a szibériai ólombányákban raboskodik.)

Petőfi él! De nem mint hiszitek,
Nem mint bágyadt tekintetű öreg.
A kor arczára nem vésett redőt,
Fehér hajjal ne képzeljétek őt.
Fejét fenhordja most is; szeme fényes;
Oly fiatal még: csak huszonhat éves!
Petőfi él! De nem volt soha rab.
Ne higyjétek, nem hord ő lánczokat!
Kard van kezében, ajkán harczi dal;
Előre száguld mint a bősz vihar,
És túlharsogja az ágyúk morajját
Szent himnusza, egy szó: Világszabadság!
Petőfi él! Lánglelke fenviraszt.
Vénség, halál sohasem érik azt.
Lázas szivével, ifjan, szabadon
Él és fog élni, édes magyarom.
Lesz trónok és országok pusztulása; -
De az ő sírja még se lesz megásva!

Április 8. - Csengey Dénes

1991-ben ezen a napon hunyt el, 38 éves korában Csengey Dénes író, országgyűlési képviselő.

Suttogó dal
(Cseh Tamás "Mélyrepülés " című albumára)

Az első ketrecben még ordítottam,
anyámat pofoztam, és egy rongybabát,
a szám szélén langyosan csordult a tej,
és rács mögött kushadt sötét szobánk.

A második ketrecben már én kushadhattam,
úttörősípomból nem jött ki hang,
ellenőrzőmbe a tanár úr beírta:
"Az lesz, mi apja lett, hazátlan bitang."

Aztán egy szélben elszálltunk egyszer sokan,
volt, aki Párizsba, volt, aki Pomázra ment,
de mindenképpen
egy nagy szélben.

Úgy hírlett, fogják az Isten torkát többen,
kapaszkodónak nem volt ez éppen silány,
hát én is gyorsan
megmarkoltam.

Rácsok, csillagok, kapaszkodj, félek!
Énekelj, szoríts meg, imádkozz, tölts!
Ékem, szépem,
véged, végem.

Azóta szállunk, madzagon röptetett raj,
roppannak gégék, de egyik sem az övé,
és minden félben,
minden félben.

Egyszer, még egyszer, ebben a percben,
egy utolsó mozdulat, ez még enyém!
Ha most elvétem,
nem kár értem.

Ha most elvétem,
nem kár értem.

Április 7. - Klapka György

1820-ban ezen a napon született született Klapka György honvédtábornok, `Híres Komárom` védője.
Morva eredetű, német nyelvű megnemesített családban született, apja a város polgármestere is volt. György a katonai pályát választotta, tüzértisztként került a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el. 1847-ben főhadnagyi rangban a 12. határőrvidéki hadosztályhoz vezényelték, de nem sokkal később leszerelt. Az 1848-as forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, és századosi rangot kapott. Ő szerezte meg egy hadicsellel a várat: először tisztelgett az osztrák parancsnok előtt, majd átvette a parancsnokságot. Ezután Erdélybe küldték, hogy a székely felkelést szervezze, majd Komáromban és Pozsonyban vezette az erődítési munkálatokat. Szeptemberben a komáromi várba vezényelte Batthyányi Lajos gróf miniszterelnök, immár őrnagyi rangban. Novemberben a bánsági hadtest vezérkari főnöke lett. Kossuth 1849. január 4-én Klapkát nevezte ki a feltiszai hadtest főparancsnokává, s ezredessé léptette elő az alig huszonnyolc éves, de rendkívül becsvágyó és tehetséges tisztet. Klapka január 11-én vette át az alig hétezer embert és 27 ágyút számláló hadtest vezetését, s rövid időn belül háromszor verte meg Schlik seregeit. Csapatai február 10-én Kassán egyesültek Görgey hadtestével. Részt vett február 26-27-én a végül vesztes kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjáratban, az első szakasz haditervét a fősereg vezérkari főnökeként ő terjesztette elő. Az április 6-i isaszegi csata után tábornokká léptették elő, már ebben a rangban vett részt az isaszegi, a nagysallói ütközetben és Komárom felszabadításában. 1849. májusában a Szemere-kormány hadügyminisztere lett, de hamarosan lemondott tisztségéről, hogy a komáromi vár parancsnoka legyen. >

Április 04. - Juhász Gyula

1883-ban ezen a napon született Juhász Gyula költő. 1937-ben hunyt el.

Temetés

Aranyosan és feketén döcög
Szent Mihály lova őszi fák között.

Az emberek megnézik csendesen,
Ki az, akinek útja végtelen?

És tovább mennek, mert az élet int,
Majd egyszer ők is jönnek erre mind.

Majd egyszer, ó, de addig áll a harc
És vár a győzelem, vagy a kudarc.

Majd egyszer, ó, de addig nem lehet
Sokat időzni a halál felett.

Menni, sietni és rohanni kell,
Versenyt röpülni még a többivel.

Csak egy gyerek s egy költő, két gyerek
Bámulja még tovább a szekeret.

A költő lelkében egy húr remeg
És rajta egyszerre fölzengenek

A végtelenség és a semmiség.
A gyermek is fölsóhajt: Ó, mi szép!

Április 3. – Melocco Miklós

1935-ben ezen a napon született Melocco Miklós szobrászművész
Szent István megkoronázása (Esztergom, Várhegy)Szent István megkoronázása (Esztergom, Várhegy)Életének jelentős részét Zsámbékon tölti. 1962 óta rendszeresen kiállító művész. Emellett számos művészettörténeti szakcikk szerzője. A hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője. Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, gyakran használja direkt öntvényként is. Számos köztéri szobor alkotója. Híres költők, ismert történelmi személyek megjelenítésénél a szokásos ábrázolási konvenciókat elhagyja. 1955-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1966: Stúdió-díj; 1973: XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1975: Munkácsy-díj; 1982: érdemes művész; 1985: Neugeld Anna Alapítvány díjazottja; 1987: Podmaniczky-díj; 1988: Kossuth-díj; 1998: Magyar Örökség Díj. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Április 2. – Barcsay Jenő

1988-ban ezen a napon hunyt el Barcsay Jenő magyar festő, grafikus

Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. Már gyerekkorában érdeklődést mutatott a művészetek iránt. Zenésznek készült, közben rajzolt, akvarelleket készített és gipszfigurákat másolt. Egy jómódú erdélyi úr fedezte fel benne a tehetséget és vállalta a taníttatás költségeit. 1919-ben Magyarországra jött. Még abban az évben beíratkozott Magyar Képzőművészeti Főiskolába, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1926–ban, mint ösztöndíjas Párizsba utazott, ahol megismerkedett a kubizmussal. 1929-ben látogatott először Szentendrére, ahol később letelepedett. 1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és a szemléleti látszattan professzora. A Főiskola tanára volt egészen nyugdíjazásáig. Halála után termet neveztek róla el.

Tartalom átvétel