Napi kul-túra

1887-ben ezen a napon fejezte be földi pályafutását ( napra pontosan 1874-es születése után 13 évvel) Tápiószentmártonban Kincsem, többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”.

A kutatások születése helyét Kisbérre teszik. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is. Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé „bogaras” és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre. Élete során vonaton beutazta fél Európát. Legnagyobb sikereit Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban érte el.
Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet. >

1894-ben, ezen a napon született Aba-Novák Vilmos magyar festő, grafikus. 1941-ben hunyt el.

Freskó a jásszentandrási templombanNovák Vilmos 1912-ben, tizennyolc éves rajztanárnövendékként felveszi az Aba előnevet. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, s rajztanári oklevelét, mint szabadságos katona szerzi meg. Kitüntetésekkel szerel le 1918-ban, majd a Műegyetemen kisegítő tanársegéd. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 1921–1922-ben Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. 1929–1930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 1930–1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. >

1516-ban ezen a napon hunyt el 60 éves korában II. Ulászló (uralkodói mellékneve: Dobzse László) Magyarország, Horvátország és Csehország királya.

A lengyel Jagelló-dinasztia tagja, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő elsőszülött fiaként Albert magyar király és Luxemburgi Erzsébet unokája és Zsigmond magyar király és Cillei Borbála dédunokája, II. Lajos apja. Anyja jogán tartott igényt a magyar és a cseh trónra, aki aktívan támogatta mindkét trónigényét. Cseh királlyá I. Mátyással szemben 1471-ben választották. Később megegyezett Mátyással, hogy mind a ketten viselhetik a cseh királyi címet. 1490-ben, Mátyás király halála után magyar királynak is megválasztották.
A tehetetlen, akaratgyenge uralkodót bólogató válaszaira a lengyel dobzse névvel csúfolták (lengyelül „dobzse” = „jól van”). Uralkodását a királyi hatalom gyengesége jellemezte, a központi hatalom szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült, Kinizsi Pál szétverte a délen rabló, pusztító fekete sereget. Általánossá vált a bárók és a köznemesség közötti küzdelem. Helyette Szapolyai István, Bakócz Tamás és Szathmári György kormányzott. 1504-ben szélütés érte, így még kevésbé volt képes beleszólni az ország kormányozásába. 1514-ben helyzete rosszabbodása miatt kitört a Dózsa György vezette parasztháború, amit Szapolyai János erdélyi vajda csapatai vertek le. >

1906-ban ezen a napon született Bánhidi László magyar színművész a Tüskevár legendás Matula bácsija. 1984-ben hunyt el.

Bujtor Istvánnal a Pogány MadonnábanTeológiára járt, majd jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1929-től 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között, 1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház tagja volt, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig, 1939-től 1940-ig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. A Nemzeti Színház tagja lett 1944-ben, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. A Belvárosi Színház tagja lett 1949-ben, 1951 és 1957 között pedig a Néphadsereg Színházban játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig. Karakterszerepeket formált meg remek megfigyelőképességgel, ízes beszéddel, egyénien fanyar humorral. Általában munkás- és parasztfigurákat keltett életre, a sematikus jellemből is hús-vér alakot formált. Gyakran szerepelt filmen, a televízióban és a rádióban.

1892-ben ezen a napon született Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának első- és főtitkára, államminiszter és miniszterelnök.

Szegény, alig vallásos, tizenkét gyerekes zsidó hatodik gyermekeként született. Apja 1904-ben változtatta családnevét Rosenfeld-ről Rákosi-ra. Sopronban végezte az elemi iskolát, majd 1910-ben érettségizett a szegedi főreáliskolában jeles eredménnyel. Ezután a Keleti Akadémia külkereskedelmi szakán tanult. 1912-től Hamburgban, 1913-ban Londonban tanult ösztöndíjasként. Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol 1915-ben hadifogságba esett, és egészen 1918-ig távol-keleti hadifogolytáborokban élt.
Hazatérése után belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált Bécsbe, de egy beszéde miatt kitoloncolták Ausztriából. 1920 és 1924 között a Komintern megbízásából részt vett több közép-kelet európai kommunista mozgalomban. 1924-ben visszatért, rá egy évre letartóztatták, és lázadás vádjával 8 és fél év börtönre ítélték Nem sokkal kiszabadulása előtt egy újabb perben a kommün alatti tevékenységéért életfogytiglant kapott. 1940-ben, amikor a Szovjetunió visszaadta az Orosz Birodalom által 1849-ben zsákmányolt magyar hadilobogókat, a kétoldalú egyezmény egyik feltételeként Rákosi Moszkvába távozhatott.
A Szovjetunióban a munkásmozgalom hőseként fogadták, az emigráns Magyar Kommunista Párt vezetője volt. 1945. január 30-án érkezett haza a Szovjetunióból, és hamar nagy befolyásra tett szert a politikai életben. A Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a szociáldemokrata párttal (MSZDP) való egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára lett. 1945-től miniszterelnök-helyettes államminiszter. Az 1945 őszi, 57%-os kisgazda győzelemmel zárult parlamenti választás után a szovjet csapatok és a kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség segítségével megkezdte az úgynevezett szalámitaktika érvényesítését, fokozatosan felszámolva a kisgazdákat és a többi demokratikus pártot. >