Inkább bicskát vágok a tökömbe, mintsem bakancsba bújjak – mondta annakidején a jász ember, akit nem a huszárok közé akartak besorozni. S mivel – mi aztán igazán tudjuk - igencsak makacs fajta, az Isten meg is segítette, és törvényileg kimondatott: jász és kun embert termetétől függetlenül, csakis a huszárokhoz lehet besorozni. Mert a jász és a kun, az bizony lóra termett és nem holmi sárban cuppogásra. Tudta ezt mindenki ősidőktől fogva, s így történt ez a Redemptio idején is, mikor ezer Jászkun huszár állt helyt önmegváltásunk fejében. Akkor, és utána két évszázadon át, vérrel és karddal adóztak a mindenkori uralkodóknak, s szereztek hírnevet népüknek. >