Az, hogy nem túl sok család büszkélkedhet az ősöktől reá hagyományozott Luca székkel, bizony nem véletlen. A jobb sorsra érdemes sámli ugyanis alighogy elkészült a maga komótos módján, máris hamvába holt – szó szerint, hiszen pár órán belül a tűzben végezte. Rövidke földi léte alatt azonban nagy szolgálatot tett készítőjének, hiszen az, a Karácsonyi szentmisén, éjfélkor rápattanva, megláthatta a templomban tartózkodó, szarvakat viselő boszorkányokat. (Én mondjuk, ha boszorkány volnék, bolond lennék olyan helyekre járkálni, ahol leleplezhetnek, de úgy tűnik ez a népség akkoriban szerette a kihívásokat.) >