A közelmúltban tárgyalta az országgyűlés dr. Szabó Tamás és képviselőtársainak a jászkun redemptio (önmegváltás) emléknapjáról szóló önálló indítványát. A magyar parlamentben az utóbbi években ez
volt az a ritka és örömteli pillanat, amikor a képviselők pártkülönbség nélkül támogattak egy javaslatot.
A jászok és kunok az évszázadok során mindig rendkívüli terheket vállaltak a haza, a birodalom érdekében. 1861-ben Kelemen Mór, a Jászkun Kerület tiszteletbeli aljegyzője így írt erről: "Mert ha a
magyar történelem könyvét felütjük, vajon találunk-e oly megyére, kerületre, vagy városra, mely a múlt idők viszontagságainak folytán a magyar nemzet érdekében, népességének száma és erejének arányához képest annyi kitartós munkára, hosszas szenvedésre és keresztényi türelemre lett volna a sorstól rendeltetve, mint a jász-kun nép volt." >

Az elmúlt két év sikeres dzsessz estéinek tapasztalatai alapján nem volt kétséges, hogy január 17-én este a műfajt kedvelők teljesen megtöltik a Lehel Film-Színház emeleti kávézóját. Valóban már fél kilenc körül telt ház volt, a várakozóktól szó szerint mozdulni is alig lehetett. Az izgalom oka két kiváló muzsikus – bár egyikük hangszere igazából a hangja - érkezése volt. A pódium koncert vendégei ez alkalommal Berki Tamás és Sárik Péter volt. >

Ennek a visszatekintésnek az utolsó része, bár időrendileg nem ez zárta le a karácsonyt megelőző programsorozatot, Dudás Dániel és Dudásné Mosóczi Lívia „IDEJE VAN…”című a Jászság Népi Együttes, a Jártató, a Barkóca és a Petrence Táncegyüttes közös műsoráról készült képriport. >

Nem lehet éppen szokványosnak mondani a Lehel Film-Színház utolsó decemberi klubkoncertjét. Bár már láttunk olyant, hogy városunkban addig nem nagyon ismert és nem éppen szokványos zenét játszó együttesek léptek fel és nem is kis sikerrel. Elég, ha csak visszaemlékezünk a Bohemian Betyars dobhártyát és aszfaltot szaggató koncertjére a Jász Világtalálkozó első éjszakáján. No de most mégis csak két nappal voltunk karácsony előtt… >