Van képem hozzá… Test (dis)kurzusok…

A Malom színház egy különleges párhuzammal bíró kortárs tánc darabot hozott el a Főnix Fészek Műhelyház színterére. Az est vendége az Aulea Alkotóműhely volt két különböző, de azonos tőről fakadó darabbal. A téma az emberi test. Ez a különleges kreatúra, amely otthont ad lelkünknek, érzelmeinek, ugyanakkor eszköze, végrehajtója, vagy akár csak célja a tevékenységünknek, ami betölti életünk.

Tekinthetünk rá, mint elengedhetetlenül fontos „eszközre”, ami nélkülözhetetlen napi létünkhöz, céljaink eléréséhez, vagy lehet önmaga a cél, hogy a legtökéletesebb formát adjuk neki. Egyáltalán, hogyan viszonyulunk hozzá… részenként, vagy tulajdonunkként… hogy változik ez a viszony az életünk során?

A két koreográfus, Juhász Kata - aki eleve a kortárs táncban élte és éli életét – ennek a műfajnak jegyzett alakja, a maga szabadságával boncolgatja ezt a kérdést, míg Kulcsár Noémi – neki több különböző koreográfiája fut a kő színházakban ország szerte – inkább a testkép irányából közelít a kérdéshez. Mindketten kiváló táncosokat kaptak társul gondolataik megjelenítéséhez, sőt saját koreográfiájában, Juhász Kata táncosként is színre lépett.

Mint, ahogy elég nehéz szavakba önteni a nagymama ebédjének ízét, ugyan csak hamvába holt kísérlet elmesélni ennek a bő egy órának a látványát, a mozdulatsoroktól a jelmezeken át a szenzációs fénytechnikáig. De erre szerencsére ott vannak a képek a galériában.

A tavaszi évadnak egyre megszokottabbá váló része a darabok utáni kötetlen beszélgetés az alkotókkal, szereplőkkel. Nos, ez most sem maradt el… mind a nézők, mind pedig az előadók nagy örömére. Mivel a közönségben többnyire olyanok ültek, akik már voltak részesei ilyen diskurzusnak, nem kellet sokáig várni az érdekesebbnél-érdekesebb kérdésekre és az újabb kérdéseket inspiráló nagyon szenvedélyes válaszokra, és viszont. Mi nézők – bár, mint azt már korábban említettem, ebben a térben nem lehet senki sem passzív befogadó – képet kaphattunk, arról milyen érzelmek és motivációk teszik lehetővé, hogy eljussanak hozzánk az egyes üzenetek, míg az „szereplők” visszajelzést kaphattak arról, hogy számunkra nem csak az előadás a fontos, hanem azok is, aki azt megteremtették.

Szóval, ez megint egy remek este volt. És akkor most a képeken a sor, amelyek egy kattintással elérhetőek a galériában.