Minden

A Műterem következő vendégét úgy gondolom, nem kell bemutatni, mert alig néhány ember lehet, aki ne ismerné Baráth Károly fényképészmestert. Egy, a szakma hagyományait nagy tiszteletben tartó, és ennek átörökítésén évtizedek óta folyamatosan dolgozó ízig-vérig kisvárosi fényképészmester, aki szinte mindannyiunk életében felbukkant már - akár személyesen, akár fotói révén.

Legutóbb, sokunk nagy örömére, Jászberényt bemutató albumát vehettük kezünkbe. Mivel ennek a könyvnek a képanyagát megjelenése óta többször láthattuk, ezért most egy más szemléletű válogatást láthatunk tőle. Azért egy szép téli fotó megmaradt mutatóban.

Úgy is lehet mondani, hogy Baráth Károly három másik arcát bemutató anyag kerül a Műterembe.

Az első: a fényképészmester, akinek egyik védjegye a hagyományos esküvői fotó. Azért örömteli látni ezeket a képeket, mert nagy nyilvánosság elé meglehetősen ritkán kerülnek ilyen alkotások. Pedig nagyon jól mutatják a hagyományos szemléletet - lehet, hogy ma ez a stílus maradinak tűnhet, de a technika és a megrendelői igények állandó változása ellenére, azért a jó fotográfia alapvető jellegzetességei változatlanok maradtak.

A második: a közösségi fotográfus, merthogy már évtizedek óta szinte minden jászberényi rendezvényen jelen van és dokumentálja a történéseket. Ezúttal néhány remek fesztiválkép ad ízelítőt ebből a területből. Nincs bennük semmi trükk, csak egyszerűen a maga szépségében tárja elénk a néptánc hangulatát - persze azért olyan szemszögből, amit a közönség nem nagyon láthat.

A harmadik a magánember. Amikor utazik, kikapcsolódik, akkor is van nála fényképezőgép, még ha nem is az igazi felszerelés - mindenesetre elegendő ahhoz, hogy olyan fotók készülhessenek, amelyek teljesen átadják az adott táj hangulatát. Ha valaki valami jellegzetesen mediterrán érzést akar közvetíteni, „elég” találnia egy megfelelően magas nézőpontot és már meg is van a téma: a semmivel össze nem téveszthető mediterrán tetők. Ilyen egyszerű... >