Félcső...

"Mindezt csak azért írtam meg Önöknek, hogy igenis figyeljen fel mindenki arra, hogy ezek a városi értékek milyen könnyen elavulhatnak" - írta egyik olvasónk. Mivel az általa említettek már nekünk is szemet szúrtak, nincs okunk nem közzétenni a levelét.

Jászberény utcáin sétálva sok szép emlékművet láthatunk. Ott a Korsóslány, a Bundás-kút, a Petőfi szobor, a mozinál lévő parkban a szoborcsoport, a Békás-kút a Nagytemplom melletti parkban vagy épp a Jászkapitány szobor. Mint tudjuk, ezeket az emlékműveket valamilyen pénzből meg kellett építeni és biztos vagyok benne, hogy nem volt olcsó egyik sem. A problémám, amiért tulajdonképpen a billentyűzet elé ültem nem más, mint amit már nagyon sok esetben tapasztaltam. Lehet, hogy semmiség, hogy kis felesleges aggódás, de mégis csak szemet szúrt.

Fotó: Faragó LászlóA Jászkapitány szobor számomra az egyik legszebb szobor a városban. Élethű, remek helyen látható, hiszen a Főtéren áll, ott csodálhatják meg az emberek. Azonban nem egy alkalommal tapasztaltam, hogy az igényesen megmunkált szobor talán nem sokáig marad ilyen jó állapotban. Mert jönnek ezek a "nem törődöm" fiatalok bringákkal, gördeszkákkal és félcsőnek használják. Végül is, miért ne?! Senki nem szól rájuk. Ugrálnak rajta, versenyeznek, hogy ki tud a szoborhoz legközelebb ugratni. Érdekes: talán azt sem tudják, hogy kit ábrázol, nem is tudják, hogy miért épült, sőt talán az meg sem fordul a fejükben, hogy ez milyen nagy eszmei értékű. Igazából, nem csodálkozom rajta, hogy nem becsülik meg, hisz nem is tanulták meg, hogy az ehhez hasonló dolgokat igenis becsülni kell.

Azt gondolom, hogy ez a dolog megelőzhető lenne. Csak annyit kellene tenni, hogy betonkarókat, betonoszlopokat kellene a szobor talapzatához állítani, így talán az ilyen nem kívánt rongálók elkerülnék és a szobor ez által végezhetné a neki szánt szerepet: díszíthetné még a Főteret legalább 40 évig, hogy az unokáink is láthassák...

H.Z. (Név és cím a Szerkesztőségben)