Van képem hozzá… Mozgás, szépség, harmónia, egyenlő ritmikus sportgimnasztika, régi nevén művészitorna

Szeptember első hétvégéjén a Jász Gimnasztika SE meghívására számos versenyző látogatott el a II. Jász Gimnasztika Kupára. A versenyre kilátogató szülők, nagyszülők, érdeklődők, vagy tanítványára kíváncsi tanárnő, számtalan szebbnél – szebb gyakorlatban gyönyörködhetett, miközben persze izgult a saját kedvencéért. >

Van képem hozzá… Amit mindenki láthat egy motorversenyből, és amit csak kevesek.

Jó ideje, hogy nem jelentkeztem ebben a rovatban, ennek egészen egyszerűen az volt az oka, hogy fotózni is alig volt időm, hát még galériákat szerkesztgetni. Remélem lassan sikerül visszaállni a korábbi kerékvágásba. >

Hol a lángos?

A képen Gyurcsány Ferenc vidáman lángosozik Jászberény szívében, a felújított Promenád egyik padján. A múlt héten készült fotó láttán, melyet a Facebookon leltünk, ismét megbizonyosodhatunk a jász lángos nemzetközi híréről és legendás tápértékéről is, hiszen biztosan nem véletlen, hogy a most kezdődött éhségsztrájkja előtt a volt miniszterelnök épp a jász fővárost választotta, hogy tartalékalapot képezzen... >

Amikor alig hosszabb a koncert a várakozásnál…

Vasárnap este ismét városunkba látogatott a Republic, hogy ezen az augusztus végi nyári estén kedvükre tegyenek a rajongóiknak. Ez meg is valósult, bár nem feltétlenül a Jászberényben megszokott módon. >

Jászberényiek az Anna-bálon...

A Balaton partjára kiküldött tudósítónk hosszas hallgatás után ezúttal a balatonfüredi Anna bálról küldött néhány sort. No nem túl sokat, mert úriember lévén úgy gondolta, a "vagy jót vagy semmit" mondás talán érvényes az idei Anna bál esetében is... >

Van képem hozzá… Egy szubjektív fotó sorozat

Tudom, egy eseményt úgy illik bemutatni, hogy a képek visszaadják a leglényegesebb történéseket. Engedtessék meg, hogy ebben az esetben eltérjek ettől a szabálytól, és kicsit szubjektíven, a szívemhez közelállók képeivel tukmáljam azokat, akik megnézik ezt a sorozatot. >

Van képem hozzá… Jazzkocsma a Margitszigeten

Kicsit utánajárva a péntek esti jassz koncert fellépőinek abban biztos lehettem, hogy egy nagyon színvonalas és bő négy órás jazzest fotózására készülhetek. >

Helyek szelleme

Vannak helyek, ahova jólesik bemenni, jó ott lenni – épp ezért amikor alkalom adódik, igyekszünk rövidebb-hosszabb időre betérni oda. Ifjú koromban így voltam jó pár jászberényi italkiméréssel, ám ma már, megkomolyodván(?), inkább a szellem épülését helyezem előtérbe az agysejtek rombolása helyett. Ezek alapján talán nem tűnik merész váltásnak az, hogy mostanában inkább a Jász Múzeum ugrik be, ha felmerül a kérdést, hogy hol érzem jól magam. No persze ez nem nekem köszönhető, sokkal inkább a hely szellemének és az oda betérő emberek jellemének… Ez a kettő pedig már elég ahhoz, hogy érdemes legyen bizonyos alkalmakkor ott megjelenni. Mondjuk, ha épp Kiss Erika tart előadást a jászberényi vendéglátóhelyek történetéről. Persze még az ifjúkori látogatásaim előtti időkről… >

I love Jászberény - avagy a bűn és bűnhődés rövid története...

Április 12-e, a napfény melengető sugarai átszűrődnek a tornyosuló felhőkön. Autómban ülve, az LVG előtt várom a gyermekem. Nézem a pulzáló várost, az iskolából kiszabaduló gyermekeket. Nézem, ahogyan próbálnak közlekedni a kordonok mellett, nyakukat behúzva, cikk-cakkban araszolva az autók és a lehulló vakolatdarabok között. Nézem a tanácstalanul érkező szülőket, akik lasszóval próbálják a mozgó autóba behúzni a gyermekeket, mert a megállás lehetetlen. Bevallom én is startra készen ülök, hiszen tudom, a megállni tilos tábla mellett sikerült csak parkolnom. Szörnyű tettem megbocsáthatatlan, mellyel növelem bűneim lajstromát... >

Van képem hozzá… - Ennek bizony csúfos vereség lett a vége…

Ezúttal nem sporteseményről van szó, és nem is magyar verségről. Történt ugyanis, hogy egy ismerősöm meghívására részt vehettem a Tápióbicskei csatán, még pedig nem is akár hogyan. A csatatéren belül fotózhattam. >