Minden

A 1961. április 12-én induló Vosztok–1 volt az első emberes küldetés a világűrbe.

Az űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin az első ember a történelemben, aki elhagyta a Föld légkörét. A Vosztok–1 az első szovjet emberes űrprogram, a Vosztok, első küldetése volt. Gagarin jól viselte a fellövést és kitűnően érezte magát a súlytalanság állapotában. Ember először látta bolygóját az űrből. Az űrhajós kétoldalú rádiókapcsolatot tartott fenn a földi irányítóközponttal. Feladata volt az űrhajó rendszereinek folyamatos figyelése, saját életfunkcióinak ellenőrzése, jegyzetek készítése, sőt még egy étkezés is. Maga a repülés teljesen automatizált volt, mert előre nem lehetett tudni, hogy az űrhajós képes lesz-e dolgozni a súlytalanság állapotában. Szinte semmilyen probléma nem történt, kivéve azt, hogy a grafitceruza, amivel Gagarin a hajónaplót írta, az ülés alá került és onnan nem tudta kivenni. A fékező hajtóművek időben bekapcsoltak és a kabin a sűrű légrétegekben tüzes golyóként keresztülszáguldva fékeződött. Gagarin a terveknek megfelelően 7 km-es magasságban katapultált a kabinból és külön ejtőernyővel landolt, Szmelovka falu közelében, Engelsz városától délnyugatra. Összesen 108 percet repült.

Moszkvában hatalmas állami fogadást rendeztek a világ első űrhajósának tiszteletére, Gagarin hivatalosan jelentett az SZKP vezetőinek, majd a Kremlben a többi űrhajóssal együtt fogadták. A világsajtó ugyancsak ünnepelte Gagarint, aki később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

1979-ben, 67 éves korában, ezen a napon hunyt el Várkonyi Zoltán színész, rendező, színházigazgató.

Gimnáziumi évek alatt az iskolai önképzőköri színielőadások során felfigyelnek az ifjú Zoltán tehetségre és színi pályára ajánlják. Gimnazistaként egy országos szépirodalmi versenyt nyer, ami arra készteti, hogy Ő maga is az újságíró szakmát válassza. 19 évesen elhelyezkedik egy lapnál, majd a Színiakadémiára jelentkezik, ahová felvételt is nyer. Ódry Árpád, Kiss Ferenc tanítványaként végez 1934-ben. 1934-1941 között Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja 1941-1944. Major Tamással saját pénzből "színházat csinálnak" a Városi Színház üres időszakaiban. Olcsó díszletek között a világirodalom klasszikusait adják elő, a szegényebbek, főként diákok számára. >

Kosaras berkekben köztudott, hogy Jászberény kosárlabda csapata sajnos nem jutott a legjobb négy közé az NB I/B rájátszásában, azonban ezzel nem állt meg az élet, az 5. hely is szépen hangzana a végelszámolásnál. Persze ehhez lesz egy-két szavuk a bajai „húsosaknak” is, hiszen a következő két összecsapáson ellenük kell bizonyítani Mészáros Ricsiéknek. A JKSE következő két meccséről kérdeztük a klub elnökét, Nagy Józsefet. >

Lehet, hogy a szegediek paprikatermesztésből világelsők, de egyelőre ping-pongból Jászberény a jobb. Szombaton délután legalábbis ez derült ki, az asztalitenisz NB I-ben lejátszott mérkőzés után. Tegyük hozzá gyorsan a szegediek II. csapata szerepel csoportunkban. Mindenesetre Báthory Attiláék semmit nem bíztak a véletlenre, hiszen megnyerték a két párost (2-0) majd a két egyénit (4-0) és fokozatosan növelték előnyüket. >

Szombaton Szeghalmon rendezték meg a kyokushin karate diákolimpia országos döntőjét, ahol városunkat a Yakuzák SE 18 fős kerete képviselte. Agócs Tibor tanítványai igen tisztes eredményt produkáltak, hiszen 8 bronzérmet és – Palásti Kristóf révén – egy aranyérmet hoztak haza a diákolimpia döntőjéből. Részletek majd a hét elején, ugyanis „levezetésképpen” 59 fő karatéka társaságában, Agócs Tibor a fővárosba utazott, ahol a Városvédő Futáson mérettetik meg magukat.