Elfekvő

Bár a fotónk most épp nem ezt igazolja, de a téma az utcán hever. Legalábbis esetünkben elég gyakran. Néha meg csak üldögél. Bámul a világba, beszélget a haverokkal – lejmol az arra járóktól. Néha úgy tűnik már évezrede… Azt hiszem, akik a 300-as Coop ABC-be járnak vásárolni, tudják kiről van szó. >

Szívünkből értetek

Húsz percen át vibrált a levegő a világot jelentő deszkákon. A fél évvel ezelőtt történt szomorú és értelmetlen tragédiáról, három ifjú táncos haláláról szólt a táncosok nekrológja. A Jászság Népi Együttes a 21. Szolnoki Országos Néptáncfesztiválon, Szívünkből értetek címmel adta elő elhunyt táncos barátaikra emlékező koreográfiáját –, versenyen kívül természetesen. A megindító élményt követően a zsöllye és páholyok közönsége hosszú perceken át felállva, vastapssal fejezte ki köszönetét és együttérzését. >

Büdös, meg ragad, meg elég gusztustalan... – de a miénk…

Még ha más dobta is el. Mert onnantól, hogy kiröppent a kézből, már nincs gazdája. Azaz dehogy nincs. Mi vagyunk azok, mindannyian. Az már bizony a miénk… Ha nem is mindenkit zavar. Még jó hogy vannak, akiket igen. >

A kovácsmesterség és Diocletianus

Sok hagyományos, gyönyörű szakma ragadja meg az ember képzeletét, hisz a saját, két kézzel megvalósuló alkotás misztikumánál nincs, mi értékesebb lenne. Az alkotásokban benne van maga az ember, ott rejtőzik a mester. Mi pedig vonzódunk hozzájuk, hisz ott van bennünk a vágy a természetes anyagok közelségére. Vajon, milyen lehetne ezeket, a mesterségeket kipróbálni? >

Hát ennyit a fociról…

Nem tehetek róla, kicsit furcsállom a dolgot. Nehezen fogom fel, hogy Jászberény addig süllyed, hogy ne legyen focicsapata. Nem tudom a hátteret, így véleményt sem fogok alkotni a miértről. Illetve… >

A felnőtt foci kivéreztetve... - olvasói levél

Úgy látszik, nem csitul a jászberényi NB III-as felnőtt labdarúgás körül kialakult polémia. Az elmúlt napokban, mindkét fél számára lehetőséget adtunk a kialakult helyzet magyarázására, mint ahogy természetesen olvasói hozzászólásoknak, véleményeknek is szívesen helyt adunk, még akkor is, ha - mint ez esetben - a reakcióra késztető cikk nem a mi honlapunkon jelent meg. Annak ellenére, hogy ilyenkor talán az eredeti oldalon lefolytatott diskurzus lenne az indokolt - az, hogy a válasz közreadására minket kértek meg, talán csak azt bizonyítja, hogy a téma nem hírportál függő, hanem az egész város sportközvéleményét foglalkoztatja. >

Tyúk és a vacsora

Régóta foglalkoztat egy történet érzésvilága és üzenete. Sokszor leültem, hogy nekifogok leírni, elmesélni ezt a nem hosszú, tanulságos, megtörtént kis esetet, de valahogy mindig ennyiben maradtam. Bámultam a monitor előtt, mosolyogva, jó szívvel gondolva a szereplőkre, de nem tudtam igazán szavakba önteni gondolataim. Most megtörtént. >

Tisztelt jászberényiek! Kedves Olvasók!

Több hírportálon, - elektronikus és írott sajtóban is - rendszeresen jelennek meg írások a képviselői körzetbejárásokról. Ezeket olvasva döntöttem úgy, hogy megkérem a Jászberény Online főszerkesztőjét, biztosítson helyet, hogy röviden tájékoztathassam Önöket az elmúlt időszakban, általam tartott önkormányzati beszámolók tényéről. >

Akiknek kétszer is megvolt Karnyóné...

Mármint nekünk, a Jászberény Online-nak. Persze csak a maga plátói voltában, amúgy a bal oldali 6-7-es sorokból. Elhatároztuk ugyanis Szőrös Zoltán kollégámmal - ha már Malom rajongókként úgyis mindketten a színház székeit koptatjuk - mindkettőnk megírja benyomásait is az aktuális előadásról. Egyrészt így hosszabb lesz a cikk :), másrészt hátha nem ugyanúgy látjuk, annál is inkább mert Zoli egy sorral előbb és egy székkel balra ült tőlem - így a nézőpont eleve más volt... És akkor még nem beszéltünk a tőlünk jócskán arrébb ülő Rédei Panniról, aki - bár egy másik híroldalon - de szintén más szemszögből látja majd a dolgokat. Ugyanarról három nézőpontból olvasni pedig... na most nem tudom... ez vagy jó, vagy mégsem ? ... De ezt már Önök döntik el. Mi mindenesetre beültünk a beregszászi Illyés Gyula Színház Karnyóné című előadására, melyet Vidnyánszki Attila rendezett. >

Sok hűhó semmiért?

Mikor ezt a Shakespeare-től származó – írásjelekkel módosított -- színműcímet kölcsönvettem, korántsem irodalmi témáról akartam értekezni. Sőt! Nagyon is prózai, ám a jászberényiek számára annál fontosabb dologról. Nevezetesen a városi Zagyvánkról, annak jelenéről, de még inkább jövőjéről. >