Minden

Március 15. – Aba Novák Vilmos

1894-ben, ezen a napon született Aba-Novák Vilmos magyar festő, grafikus. 1941-ben hunyt el.

Freskó a jásszentandrási templombanFreskó a jásszentandrási templombanNovák Vilmos 1912-ben, tizennyolc éves rajztanárnövendékként felveszi az Aba előnevet. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, s rajztanári oklevelét, mint szabadságos katona szerzi meg. Kitüntetésekkel szerel le 1918-ban, majd a Műegyetemen kisegítő tanársegéd. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 1921–1922-ben Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. 1929–1930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 1930–1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. >

Március 14. – László Gyula

1910-ben ezen a napon született László Gyula magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. 1998-ban hunyt el.

Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot, hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Központban előadó lett, majd a Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett. Ezenkivül, kortársairól, mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. A 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét.
(forrás: wikipédia)

Március 13. – II. Ulászló

1516-ban ezen a napon hunyt el 60 éves korában II. Ulászló (uralkodói mellékneve: Dobzse László) Magyarország, Horvátország és Csehország királya.

A lengyel Jagelló-dinasztia tagja, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő elsőszülött fiaként Albert magyar király és Luxemburgi Erzsébet unokája és Zsigmond magyar király és Cillei Borbála dédunokája, II. Lajos apja. Anyja jogán tartott igényt a magyar és a cseh trónra, aki aktívan támogatta mindkét trónigényét. Cseh királlyá I. Mátyással szemben 1471-ben választották. Később megegyezett Mátyással, hogy mind a ketten viselhetik a cseh királyi címet. 1490-ben, Mátyás király halála után magyar királynak is megválasztották.
A tehetetlen, akaratgyenge uralkodót bólogató válaszaira a lengyel dobzse névvel csúfolták (lengyelül „dobzse” = „jól van”). Uralkodását a királyi hatalom gyengesége jellemezte, a központi hatalom szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült, Kinizsi Pál szétverte a délen rabló, pusztító fekete sereget. Általánossá vált a bárók és a köznemesség közötti küzdelem. Helyette Szapolyai István, Bakócz Tamás és Szathmári György kormányzott. 1504-ben szélütés érte, így még kevésbé volt képes beleszólni az ország kormányozásába. 1514-ben helyzete rosszabbodása miatt kitört a Dózsa György vezette parasztháború, amit Szapolyai János erdélyi vajda csapatai vertek le. >

Március 12. – Moldova György

1934-ben ezen a napon született Moldova György, Kossuth-díjas magyar író.

Moldova György Jászberényben dedikálMoldova György Jászberényben dedikálA legolvasottabb magyar írók közé tartozik, legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.
Eredeti neve Reif György. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával. Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”. 1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hirlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott).
(forrás: wikipédia)

Március 11. – Bánhidi László

1906-ban ezen a napon született Bánhidi László magyar színművész a Tüskevár legendás Matula bácsija. 1984-ben hunyt el.

Bujtor Istvánnal a Pogány MadonnábanBujtor Istvánnal a Pogány MadonnábanTeológiára járt, majd jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1929-től 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között, 1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház tagja volt, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig, 1939-től 1940-ig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. A Nemzeti Színház tagja lett 1944-ben, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. A Belvárosi Színház tagja lett 1949-ben, 1951 és 1957 között pedig a Néphadsereg Színházban játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig. Karakterszerepeket formált meg remek megfigyelőképességgel, ízes beszéddel, egyénien fanyar humorral. Általában munkás- és parasztfigurákat keltett életre, a sematikus jellemből is hús-vér alakot formált. Gyakran szerepelt filmen, a televízióban és a rádióban.

A háztartások felében nincs vezetékes telefon

A magyar háztartások 50%-ában ugyan nincsen vezetékes telefon, mobiltelefon viszont van. E tekintetben az EU huszonhetek között csak a csehek, a finnek és a litvánok előznek meg minket - derült ki az Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.

Tartalom átvétel