Minden

1885-ben ezen a napon született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.51 évet élt.

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok,
És nagyapám, a régi katona
hallgatja mosolyogva, boldogan,
sebforradástól lángol homloka
s én térde közt, hadarva szavalok,
hogy győznek mindenütt a magyarok.

Csak a szeme borul el néha kissé:
Jaj, meg ne tudja ez az árva gyermek,
hogy vannak messze, különös világok,
s aranyba nyílnak a versailles-i kertek,
jaj, meg ne tudja és ne lássa őket,
ne lássa fényük és ne hallja hangjuk,
a magyar szó a hét szilvafa alján
körötte most még mint tengermoraj zúg.
Óvjátok édesen az édes álmát,
mint álmát a szegény beteg gyereknek,
hogy meg ne tudja, élete nem élet,
és meghalt már, bár alig született meg.
Jaj, meg ne tudja, hogy hiába minden,
ha dalol és ha a távolba lát,
mert néma gyermek minden kismagyar,
s a Nagyvilág nem érti a szavát.

1676 - ban ezen a napon született II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem

Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemőkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költő Zrínyi Miklós unokahúga volt. Nővére Rákóczi Julianna.
Mint árvát édesanyja, Zrínyi Ilona szerette volna gyámsága alá venni, I. Lipót császár tanácsosai azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy Rákóczi és nővérének gyámsága Lipótot illeti, főképp, mert I. Rákóczi Ferenc végrendeletében fiát Lipót pártfogásába ajánlotta.
Nehézségek árán azért sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi-árvák gyámságát Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett anyjukra, Zrínyi Ilonára ruházzák. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc váraiban lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia halála után) végleg munkácsi várukba költöztek, amely iránti vonzalmát Rákóczi haláláig megőrizte. Zrínyi Ilona második férje, Thököly Imre nem avatkozott a gyerekek nevelésébe, ő inkább a politikával foglalkozott.
Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek kénytelenek voltak lemondani a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, s kimondták a Habsburgok örökös királyságát. A törökök sikeres visszaszorítása után, megszállták Erdélyt, s különálló tartománykényt csatolták a Habsburg Birodalomhoz. Az ország felszabadításáért folyó harcok terheit a jobbágyságra hárították, ez katonai elszállásolást (porció), és katonák szállítását (forspont) jelentette. Így paraszti elégedetlenség indította útjára a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711). >

Április 16-án, csütörtökön, 19 órakor a Magyar Költészet Napja alkalmából, Lukács Sándor színművész előadóestjére kerül sor a Városi Könyvtárban. >

A Jászberény – Ferencváros NB II-es bajnoki mérkőzést az eredeti tervekkel ellentétben, nem városunkban, hanem Vácott rendezték. Sokakban már ez a hír is kiverte a biztosítékot, hiszen ezzel sokan jól járhattak, de a jászberényi szurkolók biztosan nem. >

Tájékoztatom a Választópolgárokat, hogy 2009. június 7-én (vasárnap) az Európai Parlamenti Képviselőválasztáson az 1. számú szavazókörben (Lehel Vezér Gimnázium Jászberény, Szentháromság tér 1.) szavazhatnak:
- akiknek lakóhelye a lakcím bejelentésre vonatkozó szabályok értelmében csak Jászberény megnevezést tartalmazza, illetőleg
- akik igazolással rendelkeznek.
Dr. Forgács István címzetes főjegyző
Helyi Választási Iroda vezetője