Minden

Városunk Rubik kocka bajnoka

Városunk Rubik kocka bajnoka Kocza István, sikeresen szerepelt a hétvégén Svájcban is. A kockabajnok Luzernból jelentkezett a verseny után…

Bejátszás: Kocza I.

Faragó László (1932. március 4. Jászberény)

Nyugdíjas pedagógus, kiállító fotográfus. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Jászberényben végezte. 1951-ben került az egri pedagógiai főiskolára, ahol matematika-fizika szakon tanári oklevelet szerzett.

Egri évei alatt kezdett ismerkedni a fotografálás alapjaival, melybe egyik évfolyamtársa avatta be, kinek albérleti szobája egyben fotólaborként is szolgált. A fényképezőgépet azonban már a harmincas évek végén megismerte, ugyanis édesapja a kihuzatos Agfa 6x9-es gépével nagyon sok fotót készített róluk. A főiskolai évek után, visszakerülve Jászberénybe, jó barátságba került Morvay Lajos fényképésszel, aki lehetővé tette számára, hogy a film- és papírkidolgozás minden fortélyát megtanulja.

1957-ben barátjával, Kispál Bélával együtt az akkori Fiúiskolában szervezett fotószakkört a jászberényi általános iskolák tanulói számára. 1959-ben pedig arra vállalkoztak, hogy az Úttörőházak I. Országos fényképkiállítását is megrendezzék, melynek sikerét bizonyította, hogy 19 úttörőház küldte el kollekcióját. 1984-ben ismét országos kiállításnak volt gazdája Jászberény. A fotózás iránt érdeklődő gyerekekkel való kapcsolata 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig élő volt.

Jászberényben 1961-ben alakult meg a Lehel Film-Fotó Klub, melynek alapító tagja volt. Az 1980-as években alakult Jászkun Fotóklubnak ugyancsak alapító tagja. Kezdetben klubtagként szerepelt pályázatokon, fotói így jutottak el több hazai kiállításra és ausztriai, spanyolországi és japán tárlatokra. 1985-től önálló kiállításokkal is bemutatkozott. Kedvenc témája a természet. Sok évtizedes fotós tevékenységének bizonyítéka a számtalan könyvben, újságban, egyéb kiadványban, önálló albumban vagy képeslapon megjelent fénykép.

A képre kattintva válogatást nézhet meg a Tanár úr 1956 és 1968 között, Jászberényben készített képeiből.

A Főtér látképe - 1964. júliusA Főtér látképe - 1964. július >

Valahova tartozni…

A hétvégén hozta nyilvánosságra az APEH a jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók aktuális listáját, február tizedikén pedig közzéteszi a VPOP-val közös, új nullás adózó adatbázisát, melyben a köztartozásmentes vállalkozások szerepelnek.
Azért nem mindegy, hogy az ember neve melyiken olvasható…
Az adósoknál a vezető helyhez közel hárommilliárd forintot kellett nem befizetni, ami azért már nem semmi összeg. Ennyi pénz hétköznapi halandónak nehezen értelmezhető, a fikció világába tartozó valami. A közel 200 cég és magánszemély nevét tartalmazó lista végét 10 millió forintnál húzták meg. Persze van élet ezen túl is, de ezek szerint ők már a kishalak kategóriájába tartoznak. >

Megint emelik

Szerdán (2009. február 4.) nulla órától 8 forinttal emeli a MOL a benzin bruttó nagykereskedelmi listaárát, a gázolaj ára pedig 5 forinttal kerül majd feljebb. Az autósok nagyjából ugyanilyen mértékű árváltozással szembesülnek majd szerdától a kutakon, ami azt jelenti, hogy a benzin literje átlagosan körülbelül 250-251 forint környékén mozog majd, a gázolaj literje pedig körülbelül 256-257 forintba kerülhet.

Deme szabadlábra helyezését kérte ügyvédje

Védence szabadlábra helyezésére nyújtott be kérelmet a Fővárosi Főügyészségen a csepeli gyilkosság egyik gyanúsítottjának, Deme Gábornak az ügyvédje. Az ügyvéd szerint mostanra bebizonyosodott, hogy nem Deme lőtte le a csepeli iskola vezetőjét és helyettesét január 7-én, és nem is tartózkodott a szobában, ahol a gyilkosság történt

Február 2. - Szinyei Merse Pál

1920-ban ezen a napon hunyt el 75 éves korában a magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője, aki a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét.

Szerelmespár (1870 - Magyar Nemzeti Galéria)Szerelmespár (1870 - Magyar Nemzeti Galéria)1870-ben festette első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, az egyik legszebb magyar kép, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). A maga korában nemcsak meg nem értést és heves ellenállást váltott ki, hanem hivatalos elismerésben is volt része. Egy időben országgyűlési képviselő, aki nagyúri módra élt, megengedve magának, hogy esetleg ne vegyen ecsetet a kezébe. De a birtokára visszavonulva, ha ritkábban is vette kezébe az ecsetet, olyankor megkapó műveket alkotott. (Lilaruhás nő, Pacsirta, családtagjainak arcképei).
A Majális 1896-i kiállítása és ezúttal aratott nagy sikere után a hazai művészeti közélet egyik vezető alakja lett. 1905-től haláláig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. >

Tartalom átvétel