Elfeledett örökségünk: a Csörsz árok

A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának két tanszéke illetve hallgatói, lelkes amatőr kutatókkal karöltve évek óta szívügyüknek tekintik a Csörsz-árok jövőjét. Az árok történetét, illetve a modern eszközök segítségével folyó kutatások eredményeit bemutató vándorkiállítás megnyitójára hétfőn délelőtt, egy történelemóra keretében került sor, a jászberényi könyvtár kamaratermében.

Harkányiné Dr. Székely ZsuzsannaA jelentőségéhez mérten méltánytalanul kevéssé ismert árokrendszer kutatásáról, illetve történetéről és a hozzá fűződő mondákról Harkányiné Dr.Székely Zsuzsanna, tanszékvezető egyetemi docens, majd a jászfényszarui illetőségű Farkas Kristóf Vince beszélt a kamaratermet megtöltő, jelentős részben a gimnazista korosztályt képviselő érdeklődőknek.

Az árok a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot. A Duna-Tisza közi szakaszt, ahol három sánc fut párhuzamosan, Csörsz-ároknak, a Tiszántúlit, ahol 2-4 sánc halad párhuzamosan, (a negyedik Magyarországon kívül Románia területén fut) Ördögároknak nevezi a népnyelv. Az egész árokrendszer hossza 1260 km, szélessége 3,4 - 10 m között változik, mélysége 1,5-3 m a jelenlegi szinttől mérve. A megmaradt sáncok kb. 2 méter magasságúak.

A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi a régész társadalomban. A történelmi áttekintés során megtudhattuk, hogy valószínűleg a rómaiak irányításával az Alföldön élt szarmaták építették a 4. század első felében, I. (Nagy) Constantinus (uralkodása: 306-337) korában. A legmonumentálisabb Kárpát-medencei építkezés során több mint 15 millió m3 földet mozgattak meg. A 4. század utolsó évtizedéig mint a rómaiak előretolt védelmi vonala a népvándorlás népeinek támadásait volt hivatott kivédeni és elterelni.

A térinformatika adta lehetőségek segítségével a rendszerbe rendezett adatok, új perspektívába helyezhetik az eddigi tudományos eredményeket. Rávilágíthatnak olyan összefüggésekre, amelyekre eddig nem derült fény. Az archeológusok számára a Csörsz-árkon megvalósuló térinformatikai alkalmazás egy teljesen új módszertani lehetőség.
Irodalmazás után GPS-es felméréssel azonosították a gödöllő-valkói szakaszt, egybevetették a történelmi térképek ábrázolásaival, légi felvételeken, űrfelvételeken azonosították be.

Harkányiné Székely Zsuzsanna elmondta: a kutatók fontos környezetgazdálkodási feladatnak tartják az árokrendszer védelemét és karbantartásának megszervezését, az árokrendszer megismertetését a köztudattal, egy tanösvény kialakítását és a turizmusba való bevonását. Távlati célként felmerült a Csörsz-árok rendszer Világörökségbe való bevonása is.

A vándorkiállítás február 17-ig tekinthető meg, nyitvatartási időben a Városi Könyvtár kamaratermében.