Egy köpködő, szétzilált város számára az összefogás lehet a kiút

Most nem holmi főtéri gúlákról van szó, melyet egy nap alatt el lehetett bontani, hanem sokkal fajsúlyosabb döntéseket kellene újra átgondolni, melyek akár száz évre is meghatározzák Jászberény sorsát. Vagy szembe merünk nézni ezekkel a kérdésekkel, vagy feladjuk gyerekeink, unokáink jövőjét - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet Baráth László a Jász Összefogás Egyesület elnöke tartott a hét közepén.

Az elnök – aki az összejövetelnek a „Kármentés” címet adta, három kérdéskörben osztotta meg álláspontját a helyi sajtó képviselőivel. A tájékoztató első részében - egy rövid helyzetelemzést követően - arról a nyílt levélről szólt, melyet a város elöljáróinak címzett az egyesület, s melyben a városfejlesztés kialakult gyakorlatát illetően küldtek vészjelzéseket a városvezetés felé. Oda azonban el sem ért, vagy csak nagyon lassan ért el a hang.

Videó-beszámolónk első részében többek között a város kivételes helyzetéről, és vezetőinek a Jász Összefogással szembeni különös hozzáállásáról is szól az elnök.

Az alábbiakban álljon itt az a szóban forgó meghívó, melyet az egyesület eljuttatott Dr. Gedei József polgármester úrhoz - és most honlapunkon keresztül Önökhöz is.

„Meghívó – Nyilvános vitára, beszélgetésre

A Jász Összefogás Egyesület értetlenül áll mind a polgármester, mind a Bizottsági elnök levele előtt, ezért úgy döntöttünk, hogy a soron következő Jász Összefogás Klub estjére meghívom Dr. Gedei József polgármestert. A téma fontossága, és az ekörül kialakult polémia szükségessé teszi, hogy erről értesüljön az ez iránt érdeklődők minél szélesebb köre.

Az általunk javasolt időpont: 2010.február 4. 18 óra

Helyszín: Déryné Művelődési Központ

Téma: Az általunk közzétett nyílt levél, az erre adott válaszok és környezetük.

A Jász Összefogás Klub szokása szerint a program egyaránt nyitott a jászberényi emberek és a sajtó előtt. Természetes, hogy egy ilyen nyílt beszélgetésen, vitán a résztvevők is kérdezhetnek. Biztos vagyok benne, hogy a polgármester ez elöl, a vita elöl, nem fog kitérni, és remélem, hogy ez az esemény jelentősmértékben járul hozzá a nyilvánosság erősítéséhez.

Előre bocsájtom, hogy célunk nem egy plusz kampány esemény megrendezése, hanem utolsó kísérlet egy kialakult probléma kezelésére. A kérdés megér-e annyit nekünk a saját városunk, hogy megálljunk egy rövid időre, és még egyszer átgondoljuk azokat a döntéseket, melyek akár 100-150 évre befolyásolhatják Jászberény életét.

Úgyis fogalmazhatnék, tudunk-e globálisan gondolkodni, és merünk-e lokálpatriótaként élni. „

A sajtótájékoztató ezen pontján túljutva, Baráth László ha lehet még civilebbé vált mint eddig, hiszen mint mondta, most már nem az egyesület elnökeként, hanem jászberényi polgárként folytatta a beszélgetést és tért rá a következő napirendi pontra, melynek nemes egyszerűséggel „A családi ezüst” címet adta és a város ingatlangazdálkodásának kérdéskörét járta körbe, feltéve a kérdést: hozzá nem értés, vagy sanda szándék okozza a városi ingatlanok pusztulását?

Szó esett még a helyi politikai, közéleti kultúra siralmas állapotáról, a vádaskodások, viták, személyeskedések közben elsikkadni látszó fontos döntésekről.

Egészségtelen, nem építő környezet ez – mondta Baráth László, majd hozzátette: egy köpködő, fröcskölő, szétzilált várost lát maga körül, mert az ember és ember közötti kapcsolatot megrontották. Vádaskodások lógnak a levegőben, és senki sem meri tisztázni ezeket a kérdéseket. Pedig erre egyre nagyobb az igény, és ő maga szívesen állna egy olyan törekvés élére, mely a tisztázatlan kérdések megválaszolását tűzné zászlajára. Mindig is briliáns eredményekre voltak képesek a jászok, ha összefogtak - most is ez lehet a kiút.

Ezért is állnak többen értetlenül az elmúlt egy-két évben megálmodott, nagylendületű, szinte kapkodó Debrecen- Jászberény tengely építése előtt, mint ahogy egyfajta beletörődött kíváncsisággal figyelik, az enyhén kampány szagú Szolnok – Jászberény tengely építését is.

Nincs ezekkel különösebb gond és idővel valóban el lehet indulni ilyen irányba is, ám Baráth László és a körülötte csoportosulók szerint (kikről sajnos most sem sikerült többet megtudnunk) a tengelyek kusza összevisszaságában pont erről, a számunkra legfontosabbról feledkezünk meg: a Jászberényt és a Jászságot több száz éve összetartó, mindig is környezetünk fölé emelő Jászberény-Jászberény és Jászberény-Jászság tengelyről. Pedig ezt a természet által nekünk adományozott kincset mindenkinek különös gonddal kellene óvni és védeni.