Sosem voltunk boldogok…

Nem sok helyen hírelték, mégis jó háromnegyedéig megtelt a Déryné Művelődési Központ nagyterme, a Polgári Kör szerda esti rendezvényére. Amint azt Nagy János elnök köszöntőjében elmondta, lettek volna többen is, ha a Jászkürt nem felejti el meghívójukat betenni a lap legutóbbi számába. Az újság bocsánatkérését persze elfogadták, mint mondta, de a „felejtés” ügyében úgy vettük észre, voltak kétségei.

Képeink a Galériában!Nem sok helyen hírelték, mégis jó háromnegyedéig megtelt a Déryné Művelődési Központ nagyterme, a Polgári Kör ma esti rendezvényére. Amint azt Nagy János elnök köszöntőjében elmondta, lettek volna többen is, ha a Jászkürt nem felejti el meghívójukat betenni a lap legutóbbi számába. Az újság bocsánatkérését persze elfogadták, mint mondta, de a „felejtés” ügyében úgy vettük észre, voltak kétségei.

A vendégek egy kicsit késtek, de a polgári körös rendezvények szerves részének számító, fiatalokból álló zenekarnak legalább volt ideje, hogy a közönséggel együtt meglepetést készítsen elő az érkezőknek. Csurka István ugyanis nemrég ünnepelte születésnapját, őt szerették volna meglepni egyik kedvencével, egy Kossuth nóta közös eléneklésével. Az érdeklődők nagy részének nem kellet kétszer mondani, így hamarosan remek kórus szólt a nézőtérről.
Képeink a Galériában!Mint utólag kiderült, a meglepetés sikerült, a pártelnök-író zavartan és meghatottan vette tudomásul a figyelmességet. Ha nem is cserébe, de ők is szolgáltak meglepetéssel: a Csurka mellett vendégként meghirdetett Szűrös Mátyás helyett, annak elfoglaltsága miatt, Győri Béla író, újságíró jött el Jászberénybe. Medveczky Ádám, a nemzetközi hírű karmester viszont itt volt, és akárcsak társai, ő is élvezettel - és persze szakértő füllel - hallgatta a zenekar négy - öt számból álló felvezető blokkját.

A zenés előjáték után következetek a vendégek. Győri Béla láthatóan csereemberként csöppent bele ebbe a társaságba, így afféle bevezetőt mondott csak barátai, a két másik felszólaló előtt, ecsetelve munkásságukat, emberi kvalitásukat – ennek ürügyén persze egy két ütést bevitt a jelenlegi kormánypártoknak és a rendszerváltás előtti éra akkori hatalmasainak.

Képeink a Galériában!Medveczky Ádám karmesterként természetesen a kultúra felől közelítette meg az országban kialakult állapotokat. Ostorozta a médiát, mely elferdíti, vagy elhallgatja a valóságot, tudatosan kirekeszti a kultúrát, rombolja az erkölcsöt. Sokaknak fontos, hogy elvesszen a nemzet fogalma, hogy a nihilizmus legyen úrrá a népen, hiszen akik nem tudnak jól gondolkodni, azokból lesz a legjobb szavazóbázis. A hiten kívül azonban a nemzeti érzés lehet ma az egyetlen összetartó erő - mondta a művész, aki az ifjúság és a magyar nyelv tudatos rombolásában lát még óriási veszélyt.
Manapság a János vitézt 18 éven felülieknek szóló előadássá degradálják a Nemzetiben, az utcán és a reklámokban idegen, kifacsart, magyartalan szövegekkel bombázzák a fiatalokat, pedig az ifjúság áhítja a szépet, és nem igaz,hogy a gagyi kell nekik. Ugyanakkor befektetők pókereznek a nemzeti értékekkel, kulturális intézményeket adnak el vagy alakítanak át más célokra, hogy elkótyavetyéljék azokat. A kultúra ma egy olyan nehezék, melyet elsőként dobnak ki, hogy ne süllyedjen tovább a léghajó, holott pont ez lenne az az erő, ami fenntart egy nemzetet - mondta a hetvenes évek karmesterversenyének nagy felfedezettje, aki mostani felszólalásáért is a zenei pályáján már megszokott, hatalmas tapsot zsebelhetett be.

Képeink a Galériában!Az est fő szónoka, Csurka István, csendes indulattal kezdett bele mondandójába. Kampányrendezvénynek szánták a mait, ám mivel feltörték az ajánlószelvényeik jó részét tartalmazó autójukat, valamint az elleni tiltakozásul, hogy az Európai Parlament új határozata a korelnöki tisztség ellátásában meggátolta - a pártjával a MIÉP szövetségesének számító - francia szélsőjobboldali poltikust, Le Pen-t, egyetlen cédulát sem jutattak el a választási bizottsághoz. Aljas és kirekesztő intézkedés volt ez az EP részéről - mondta a pártelnök.

Beszédének gerincét a világon végigsöprő pénzügyi válság alkotta, melynek titkaiba rögvest be is avatta a hallgatóságot. Az Egyesült Államok és a nyugati világ a termelést a profit növelése érdekében, az olcsó ázsiai munkaerővel végeztette az utóbbi években, ezért a belföldi gazdaság beszűkült, az emberek fogyasztása csökkent, nem volt megfelelő vásárlóerő. Hogy mégis legyen miből költeniük, a bankok kontroll nélkül kínálták a hiteleket az embereknek, ami aztán törvényszerűen vezetett oda, hogy a rendszer összeomlott. Természetesen itthon is hasonló volt a hitelezési gyakorlat, hasonló végeredménnyel.

Persze nem hihetjük, hogy a válság véletlenül szakadt ránk, mint ahogy a World Trade Center tornyai sem omlottak le véletlenül - kalandozott kényesebb területre az elnök úr. Háború kellett a gazdaság fellendítéséhez, ehhez pedig ellenség. Ez Irak és Afganisztán képében öltött testet, még ha utólag ki is derült, hogy szó sincs semmiféle fenyegetésről, mint ahogy a palesztinok kiűzetését is nehéz megmagyarázni. El kellene gondolkodnunk, miért alakult így a világ? Miért lehet, hogy a Szovjetunió bármit is követett el a XX. században, sosem neveztetett meg bűnösként, míg a németek és a magyarok máig fizetik ennek az árát. És miért lehet egy demokratikusan megválasztott, szavazók által az EU parlamentjébe küldött politikust, egyetlen tollvonással eltiltani a körelnöki szereptől?

Sok kérdés van még, melyeket csak akkor nem tesznek fel az emberek, ha el vannak foglalva. Mondjuk a hasukkal. Pár szűk esztendőt ígérnek és azt, hogy utána újra boldogok leszünk – idézte Csurka István a jóslatokat, majd rögtön hozzátette: egy – sosem voltunk boldogok, kettő – semmi sem lesz olyan, mint volt. A természet nem engedi egy szinten túl az értékek kizsákmányolását, ugyanakkor ami egyszer elmúlt, többé nem jön vissza – ez a természet rendje. A múlttal és annak visszatérésével lehet persze fenyegetőzni és ellenfeleket félreállítani, mint ahogy történelmi osztályok tűntek el az ilyen eszközökkel dolgozó rendszerek fennállása során. Ám ha a gondolkodó egyének mellet egész tömegek, népek jönnek rá, kik és miért is sorvasztották el az európai társadalmat, itt vérfürdő lesz – próbált beavatni az elnök a háttérben mozgó erők gondolkodásmódjába – attól az is jobb, ha gazdasági világválság jön.

Képeink a Galériában!És jött is. Nálunk különösen - evezett hazai vizekre Csurka - hiszen mindig kísérleti ország voltunk. Trianon és ’56 esetében is. Itt lehetett kikísérletezni, hogy lehet tönkretenni a szellemi erőt, elvenni a földet. Mert a területre szükség van, de a népre nincs. Ezért kellett Rákosi, Kádár vagy Gyurcsány, ezért kell a gondolkodókat félreállítani, ezért kell a tömegeket a TV-vel butítani. A cél az ember eltömegesítése, - ezért is jó, hogy vannak ilyen emberek, mint akik itt fogadtak minket – kedveskedett az őt dallal köszöntő jászberényieknek a szónok, aki eddig visszafogottan, ám hatásosan vezette elő mondanivalóját, a közönség is csak néhány helyeslő morgással jelezte, hogy hallja és érti a beszélőt.

Akkor azonban - talán a nyíltan kimondott, szokatlan szavak hatására - kissé mélyebbé vált a csend, mikor Csurka arról kezdett el beszélni, hogy a hatmilliónak mondott holokauszt áldozat nem létezik, amit számtalan tény támaszt alá. Ennyi ember eltüntetése már fizikailag is lehetetlen és bizonyos körök jól megfontolt szándékkal tartják életben ezeket az elferdített történelmi tényeket. Az elnök ugyanakkor egy percig sem tagadta, hogy valóban léteztek szörnyű és elítélendő dolgok a világháborús deportálások során. Azzal azonban, hogy törvényileg akarják tiltani a Holokauszt tagadását, az újragondolás és az elemzés lehetőségét tiltanák meg.

Képeink a Galériában!Végezetül arról szólt a MIÉP elnöke, hogy egy egész világ áll szemben az európai és nyugati kultúrával, ahol teljesen más módon kezelik a dolgokat, és ha megkérdezzük, miért más mondjuk Kína és miért nem érzik meg annyira a válságot mint nálunk, a válasz valószínűleg az, hogy nem építették le az államot, megtartották a pártot mint a nemzet tengelyét és csak ott engedtek teret a kapitalizmusnak, ahol lehetett. És tessék, mára Kínától függ Amerika, a kínaiak vásárolják fel az amerikai papírokat, az meg abból finanszírozza a háborúit.
És persze nem a gulyáskommunizmusra gondolok – mondta Csurka István - mikor azt a szörnyűnek hangzó kérdést kell feltennem, hogy mikor lesz itt szocializmus? Miért nem avatkozik be újra az állam, ha tudjuk, hogy hibás döntéseket hoztunk ez ügyben annak idején? Itt az idő, hogy egy egészen új társadalmat építsünk fel, a többek között Németh László vagy akár Szabó Dezső által képviselt értékrendek alapján, hiszen igenis megvan a lehetőség az újjáteremtésre. Ehhez azonban nem lehet csak kérni vagy kivárni. Olyan idők jönnek, hogy ha kell, akkor ütni kell. Nagy időket élünk, és ha összefogunk, még eljöhet az a világ, mikor magyarnak magyar lesz az ellenzéke. És ebben a világban az offshore céges gazemberek nem lehetnek felül - vázolta fel az általa elképzelt jövőt Csurka István, aki hatalmas tapsot kapott a jelenlévőktől.

Képeink a Galériában!Az átlagos fórumoknak ilyenkor néhány kérdés vet véget, a Polgári Kör azonban úgy gondolta, hogy sokkal jobban lehet társalogni, fasírt, rántotthús és egy pohár bor mellett, így az egész közönséget meginvitálták egy kis beszélgetésre a szomszédos kisterembe. És valóban, a házipogácsa, házipálinka párosítás bejött. Az emberek papírtálcával a kézben diskuráltak a vendégekkel, vagy épp kisebb csoportokban emésztgették az elhangzottakat. Mindenesetre, ha a hallgatóság legalább olyan szinten tette magáévá a szónokok mondanivalóját, mint a szalámis kenyereket, akkor azok nem utaztak hiába ide a fővárosból.