Kedves Róza Asszony!
Évek óta készülök írni Önnek, de mindig csak halogattam, mert sohasem tudtam eldönteni, hogy az, amit szóvá kívánok tenni mást is érdeklő dolog lehet, vagy csak az én magánügyem.
Emlékszem, amikor 2004-ben annak a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színpadán léptünk fel, amelyet gyakorlatilag Ön alapított, már sokadszorra fordult meg a fejemben, hogy adok egy életjelet magamról, hogy tudassam Önnel, én is színész vagyok, méghozzá Jászberényben, ahol társaimmal együtt már majdnem háromszor annyi ideje készítem előadásaimat, mint amennyi időt Ön ebben a városban élt. >