Kalandozás pótszéken ülve

Lehet, hogy a pedagógusok biztatása játszott közre, az is megeshet, hogy a mai ifjúság genetikailag ily fogékony történelmünk iránt, mindenesetre - a visszatérő törzsközönség mellett megjelent sok középiskolásnak köszönhetően - még sosem töltötte meg ennyi érdeklődő a Jász Múzeum termét egy előadás kedvéért.

Kicsi helyiség, sok érdeklődővel – édes gond ez. Hortiné dr. Bathó Edit igazgatónő láthatóan nem is érezte tehernek, hogy kéttucatnyi pótszéket is elő kellett varázsolnia hirtelen.

Minden esetre, akik elmentek oda - legyenek bár ifjak vagy idősebbek – bizony jól tették. Dr. Fodor István régész, címzetes főigazgató ugyanis pazar előadást tartott a magyarság IX. – X. századi történelméről. A főigazgató úr, támaszkodva az utóbbi időszak kutatásaira is, egy kissé árnyaltabbá tette az általunk eddig „Kalandozások koraként” ismert időszakot. Hogyan is tudott egy viszonylag kis létszámú magyar sereg eljutni egészen a mostani Észak-Spanyolországig vagy Dániáig, hogy lehetett, hogy ezek a hadak a kor legmagasabb színvonalán felszerelt bajor, frank, itáliai seregekkel szemben jelentősebb vereség nélkül bebarangolhatták Európa nagy részét, és mi játszott abban közre, hogy a kontinens ezen vidékén kötöttek ki őseink…? Egyáltalán helyes-e kalandozásoknak nevezni, ennek az időszaknak a történéseit?
Megannyi érdekes felvetés, kérdés - és magyarázat. Persze egyetlen kinyilatkoztatható igazság nyilván nincs ez ügyben, hiszen az előadó is utalt rá, történészkollégái közül sokan sokféleképpen látják ezt az időszakot is. A címzetes főigazgató által képviselt verzió mindenesetre kétségkívül izgalmas, és más megvilágításba helyez egy-két dolgot. Persze az izgalmas téma mellé, nem árt, ha van egy érdekes, jó humorú, és persze nagy tudással rendelkező előadó, aki le tudja kötni a hallgatóság figyelmét. Dr. Fodor Istvánnak ez tökéletesen sikerült.
A pótszékeken szorongó gimnazisták valószínűleg maguk sem vették észre, hogy közel két tanórányi időt hallgattak végig csendben és fegyelmezetten. De azt talán igen, hogy mikor kiléptek a múzeumból, kicsit gazdagabbak voltak, mint annakelőtte…