Útonállók ...

...avagy szakmailag kevésbé sikeresnek tűnő megoldások az aszfaltozás területén című rovat

Kezdjük azzal a régi igazsággal, hogy a téma az utcán hever. Szó szerint. És egyszerűen megkerülhetetlennek tűnik. Vagy csak nehezen megkerülhetőnek.
Hát persze, hogy a kátyúról beszélünk.
Egy ma reggeli bakkanásunk okán gyalogszerrel nekivágtunk a város egyik ütőerének számító Kossuth út - Nagykátai út viszonylatnak. Egészen az ALDI magasságáig jutottunk, ahonnan a Rákóczi úton visszatérve fejeztük be reggeli sétánkat. Aminek ugye semmi értelme nem lett volna, ha nem mutatjuk most meg Önöknek amit láttunk, bár meglepetést biztosan nem fogunk okozni.

Mert láttunk bizony kátyút bőven. Kicsit, laposat, terebélyeset, mélyet, kráterszerűt, alattomosat… Az, hogy ezek az idő vasfogának köszönhetően megszülettek nyilván valamikor, valaki, ott és akkor bizony nem állt a szakmaiság magaslatán. Vagy igen, csak magasról letojta.

- Sanyi,te, állj már le azzal a hengerrel!... Mit csinálsz Jóska? Hát nem mondtam neked, hogy a másfél centis vastagság bőven elég! Másfél centi!!! Slussz! Hogy a két centi is szinte átlátszik? Nekem itt ne pazarolj, azanyádbetyármindenit!! Ha ezt most mind rendesen megcsinálod, egy év múlva hogy tudok újabb lóvét felmarkolni a javításért. Hát kivel vagy te ? Na de ne mondjam el még egyszer!…

Szóval miután Sanyi meg Józsi ilyen szépen szótfogadott a főnöknek, nekünk nem maradt más dolgunk, mint közzétenni egy-két gyöngyszemet. És várjuk az Önök fotóit is. Nevezni lehet pl. a Meglehetősen mély benyomás ért ma reggel, az Enyém nagyobb illetve a manem ehaaptam a nyevem… kategóriákban.

A Terebélyes - (Kossuth út, kifelé vezető belső sáv)


A Marasztaló (Nagykátai út, kifelé vezető sáv)


A Brutális (Kossuth u-Vaspálya u. kereszteződés)


A Feneketlen (Rákóczi út,SZIE kollégiuma előtt)





A Hétmérföldes (Thököly út-Rákóczi út kereszteződése)