Van képem hozzá… Tánc - Zene – Tánc

Furcsa estének lehetett részese, aki úgy gondolta, hogy a MaloM színház legutóbbi előadását választotta csütörtök esti szórakozásnak. Ezúttal a PR-Evolution Dance Company volt a vendégünk. Vincent van Gogh Éjjeli kávézó című festménye inspirálta Nemes Zsófia koreográfiáját, amihez Szirtes Edina Mókus zenéje adta a „társaságot”.

Az igazság az, hogy az este folyamán nem derült ki számomra egyértelműen, hogy ki kinek a „társasága” volt, nem tudtam ugyanis eldönteni, hogy a zene váltotta ki a táncosok mozdulatait, vagy a mozdulatok váltak hangokká a szakavatott művész hangszerein. Végül is ennek eldöntése nem is fontos, mert a látottak varázslatos hangulata úgy is elfedte ezt a kérdést.
Elég nehéz lenne pár sorba belesűríteni az est folyamán látottakat, nem is beszélve arról, hogy nem ártana megnézni a darabot még egyszer – kétszer… de egy képriport esetében azt gondolom ez nem is feltétlenül elvárható. Ezért inkább azt javaslom, hogy a fotóra kattintva ki-ki nézze meg, mi ragadta meg a azt, aki szokás szerint ezúttal is a kameráján keresztül nézhette az előadást.