Rozsdás Pengék és egy pengés karmester…- Hét és fél bekezdés a hétvégéről

Ilyen hülye címet… Na mindegy. Túl vagyunk a Jászberényi Vigadalmi Napok első hétvégéjén. Sűrű volt a program, de hát épp az a jó ebben, hogy mindenki kedvére meríthet belőle. És ha már merítés: az egyik kiemelkedő eseménye volt a szombati napnak az immár tizenegyedik alkalommal megtartott Népi Ételek Főzőversenye, melyről nyugodtan elmondhatjuk, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Már ha abban reménykedtünk, hogy lépten-nyomon finom ételekbe és látványos megoldásokba ütközünk a Margit sziget fái alatt…

Fotó: Jászberény OnlineLehet, hogy csak a sziget új berendezkedése, a színpad, a vásárosok és a büfék miatt tűnt úgy, hogy kevesebben vannak idén a megmérettetést vállaló csapatok, ám akárhogy is volt, a mennyiség helyett itt a minőségé volt a főszerep. E téren pedig ez évben legyőzhetetleneknek bizonyultak a keresztségben a Berényi Rozsdás Pengék nevet kapott jászberényi csapat tagjai, akik galamblevesükkel és a nem épp ilyen végzetről álmodó szárnyas egyéb alkatrészeinek elkészítésével négy díjat – köztük a Jászság Ínyesmesterének járó fődíjat – is begyűjtöttek látványszámba menő sparheltjük köré.

No persze a többiek sem vallottak szégyent, a bográcsokban rotyogó vagy szabadtűzön sült ételek mind egy szálig elfogytak - pedig vendégek voltak jócskán, hiszen ezen a napon rendezték meg a VIII. Hármaskerületi Kézi Aratóversenyt, melynek eredményhirdetésére szintén a Margit-szigeten került sor. A város határában megrendezett hagyományőrző versenyen a jászok, a kis- és nagykunok mérték össze tudásukat. E téren a berényi Gazdakör csapata – talán nem csak azért, mert a házigazdáknak illik győzni – a búzával együtt a sikert is learatta, itthon tartva az első helyért járó díjat.

Vidámságra persze nemcsak a győzteseknek, de a széles vendégseregnek is adatott ok, hiszen étel, ital, szórakozás és vásárfia volt bőven. Jómagam is csak azért hagytam ki az esti Nóta Showt, mert a nyári eseményeket szervező Jászkerület Művészeti Kft. munkatársai már előző este, pénteken sem fukarkodtak a jó programokkal - és bizony azok is jócskán belehúzódtak az éjszakába.

Fotó: Bíró János - Jász Napló

Ekkor került sor ugyanis a Jászberényi Vigadalmi Napok egy hónapos rendezvénysorozatának nyitórendezvényére. Mégpedig nem is akármilyen körítéssel, hiszen a megnyitó beszédek elhangzása és a Samsung által különböző jászberényi intézményeknek és szervezeteknek támogatásként átadott televíziókészülékek jelképes átvétele után igazi ínyencségnek lehettünk szem- és fültanúi. A nyitókoncertet ugyanis a Szolnoki Szimfonikusok adták, akik meglehetősen ritkán járnak felénk, a felújított Szabadtéri Színpadon pedig most mutatkoztak be először. Az est karmesterét, Gál Tamást ugyanakkor sokaknak talán be sem kellet mutatni, hiszen Jászberény szülötte.

A repertoárban jól megfértek a kissé nehezebb, de még könnyen befogadható, illetve a könnyedebb, fülbemászóbb klasszikus művek is. Sajnos a nézőtéren a közönség is jól megfért, mert jócskán voltak szabad helyek, de remélhetőleg ez csak ösztönzi a szervezőket, hogy jövőre még több jászberényit becsábítsanak egy ilyen jellegű előadásra, mert igenis kell az ilyesmi. S ha az a három-négyszáz ember - aki most ovációval és többszöri visszatapsolással köszönte meg a művészek munkáját - legközelebb csak még egy-egy embert elhoz magával - volt már, akinek ez bejött… - lesz itt még látogatottabb komolyzenei rendezvény is. Bár ez a komolynak nevezett zene az est során - köszönhetően a közönség és a karmester egymásra találásának – a finálé során átcsapott egy jó értelemben vett komolytalanságba is. Így történhetett, hogy kiderült: a színpadra felhívott dr. Bálint Péter igazgató úr nemcsak kórházat tud dirigálni, de meggyőzően bánik a karmesteri pálcával is. Végül is még mindig jobb, ha egy orvos vezényel, mintha egy zenész műtene…

A zenei élmények azonban a bő kétórás koncert után sem maradtak abba, az úri közönség kevésbé fázós és jobban szomjas része átsétált a közeli Margit szigetre, ahol ekkor csapott a húrokba a Telstar Guitar Band. A rutinos – és persze örökifjú – zenészek remek Shadows számokkal szórakoztatták a Fesztiválszínpad hálás közönségét, akik ha kissé fázósan is, de becsülettel kitartottak. Már éjfél is elmúlt mikor a letekerték a volume gombot, mi pedig elindultunk hazafelé, mert tudtuk, hogy holnap is sűrű nap lesz…

De azt hiszem erről már szóltam…

Fotó: Bíró János