A húsvét régi magyar szó, úgy, miként a húshagyókedd, szerb-horvát, vagy szlovén mintára keletkezett. Amíg a farsangot lezáró húshagyat, illetve a következő napi hamvazószerda a negyvennapos nagyböjt kezdetét jelöli, a feltámadás örömünnepe a húsvéti böjt tilalmát oldja fel. Hazánkban, az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint még négy napos volt a húsvét, ezt az 1611-ben lebonyolított nagyszombati zsinat három napra csökkentette. Az időtartamban sokat módosított ünnep terjedelmét X. Pius pápa zsugorította a legrövidebbre, amikor a húsvét második napját is törölte a katolikus hívek számára kötelező ünnepek sorából - 1911-ben. >