Full csapattal érkeznek a szolnoki kosarasok

Sokan szokták mondani bizonyos esetekben, hogy akinek sok van, még többet akar... Ki gondolta volna, hogy a szolnoki kosarasok is ezt vallják. Márpedig én erre következtetek.
Nézzük csak sorjába a dolgokat. Megyeszékhelyünkön van egy igen patinás kosárlabda csapat, a híres Szolnoki Olaj KK, akik az NBI A-ban vitézkednek már több éve, igen sikeresen. Nagy a szurkolótáboruk is, olyannyira, hogy sok MÁV-os focidrukker, átváltott „Olajra”. Az utóbbi években indítottak egy fiók csapatot, Szolnoki Főiskola Olaj KK néven. Minden bizonnyal azért, hogy a tehetséges fiatalokat itt versenyeztessék, és innen építkezzen a nagy csapat. Ez teljesen racionális dolog, így kell ezt csinálni. Ez a másodcsapat, (nem mellesleg) velünk, jászberényiekkel szerepel egy csoportban az NB I/B-ben. No már most.

A versenyzési szabályok a kosárlabdában úgy vannak megalkotva, hogy aki "A" igazolással rendelkezik és 22 éves elmúlt, az úgymond „nem játszhat vissza” a B –be. Viszont, aki még nincs 22 éves, mindkét osztályban szerepelhet akár egy napon is. Nyilván ezzel az a cél, hogy a fiatalok minél több játéklehetőséget kapjanak. Még ezzel is egyet lehet érteni.

De mi a morcogásom alapja? Hát az, hogy ez felborítja az egész NB I/B rendjét. Mert teszem azt, ha nem egy időben van a két Olaj meccs, akkor a fiatalok – akik egyébként nagyon ügyesek, tehetségesek – a B csapatot erősítvén nyilván hozzák a meccseket. Ha ők nem szerepelnek elúszott a hajó. Talán még ez is elmegy. De amire ezen a hétvégén készül Szolnok, ez már kicsapja a biztosítékot.
Pénteken ill. szombaton, minden NB I A –as meccs 18 ill. 19 órakor kezdődik, de érdekes módon a Szolnok – Kaposvár derbit, előre hozták 17 órára. Egy kis számolgatás után kitalálhatjuk miért?

Ennek az összecsapásnak cirka 90-100 perc alatt (mert hogy lerohanják a sereghajtók közé tartozó kaposiakat) vége van. Ha a zuhanyhíradó igazat ír, ekkor a négy fiatal: Cseh Gyuri (aki egyébként a „mi fiunk” és nagyon rendes és ügyes srác), Szabó Péter, Gáál Robi és Tóth Viktor rögtön kocsiba ül, és irány Jászberény. Itt kezdődik ui. a JKSE – Olaj NB I/B rangadó 19,20-kor. A tét a legjobb négybe jutás. Hab a tortán, hogy a szolnokiak kérték: Jászberény később kezdjen már, mert így lenne a sportszerű. Erre szokták mondani, hogy: mondjam vagy mutassam?
Az én olvasatomban ugyanis akkor lenne korrekt a dolog, ha minden meccsen szerepeltek volna ezek a fiúk, de nem így volt. Sőt Harazin Tomiék (emlékeznek a cikk elején, a 22 év felettiek …stb, stb), amíg nem kezdődött az A osztály, a B-ben is pályára léptek és nyertek. Akkor ki is itt a fair?

A sok éves Jászberény Szolnok civakodás úgy látszik a kosárpalánkok alatt is fennáll és akkor még nem beszéltem a szolnoki sípmesterekről. (Állandóan ellenünk fújnak saját pályánkon, tisztelet a néhány kivételnek.)
Tehát nem elég, hogy a megyeszékhelynek van egy ütőképes gárdája az A-ban, még a „fiatalokat” is, az elitek közt kívánja szerepeltetni a rájátszásban! Mindezt természetesen Jászberény rovására.

Halkan megjegyzem, Szolnokon is mi nyertünk az odavágón, a visszavágón meg nagyon szeretnénk. Legfeljebb az írásom okafogyottá válik, és a péntek esti tudósításom egy régi közmondással kezdhetem: nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka!