Játszani jó

Több mint hatszázan keresték fel a nyitva tartás pár órája alatt a Jász Múzeum udvarán, az ezúttal a török hódoltság korát megidéző játszóházat.

Lemásolni a szultán kézjegyét, kalapáccsal püfölni a vasat a kovácsműhelyben, deresre húzott osztálytársunk fenekére rácsapni a korbáccsal…. Mind-mind remek szórakozás a gyerekeknek - nem beszélve arról, ha mindezt iskolaidőben lehet megtenni. Márpedig ma délelőtt erről volt szó. Játszva utaztak vissza a múltba a berényi kisiskolások, hogy megismerkedjenek a török kori Magyarországgal és kipróbálják, hogyan éltek akkoriban őseik.

Játszottak és láthatóan nagyon élvezték. Náluk lelkesebbek talán csak az egészet szervező és létrehozó felnőttek voltak. Mert nincs is annál jobb, mint mikor a felnőtt kicsit újra gyerek lehet, jelmezt ölthet, és játszhat. Tudja ezt jól a török basa és a - sértődés ne essék - nagymamaszámba menő „háremhölgyei”, tudja az íjász, a kovácsmester, tudják a török katonák és asszonyok, mindenféle udvari népek. Ezért aztán a mai délelőtt mindenkinek öröm volt, kicsinek nagynak egyaránt. Nem véletlen hát, hogy miután az utolsó látogató is elment, a szervezők és segítőik kölyökpezsgős koccintással és tortával ünnepelték, hogy immár kereken tíz éve képesek erre az apró csodára.

Képek a Galériában!