Ha még egy pontot is szereztünk volna…
Szoros mérkőzésen szenvedett vereséget a jászberényi focicsapat a ferencvárosiaktól (0-1). A vezetőség a nagy érdeklődésre hivatkozva úgy döntött, hogy ideiglenesen Vácra teszi át a székhelyét a JSE.
Az érdeklődéssel nem is volt probléma, igaz, talán 3000-3500 néző városunkban is elfért volna…
A pályán látottak miatt annál nagyobb lehetett a hiányérzet. Vígh Tibor vezetőedző jól megszervezte a védekezést, s amikor lehetőség volt, Gulyásék igyekeztek ellentámadást indítani, ám a hazaiak a kapura nem sok veszélyt jelentettek. Ez nem is volt meglepő, az viszont annál inkább, hogy a fradisták sem bizonyították, hogy jogosan keltik jó hírüket. Igaz, ami igaz, a meccs alapján érthetetlen, hogy mondhatta azt Rieb György, a Ferencváros elnöke a tavaszi rajt előtt, hogy már a jelenlegi kerettel is harcban lennének az első három hely valamelyikéért az élvonalban. S ami igazán elgondolkodtató: mára a Fradi-drukkerek is úgy gondolkodnak, a győzelem a legfontosabb. Ha az NB II. Keleti-csoportjának 15. helyezettje ellen csak a három pont számít, a különbség, a látványosság pedig nem, több mint kérdéses, hová juthat a magyar futball… A zöld-fehérek Ashmore és Robertson révén közel kerültek a gólszerzéshez – mindketten kapufát rúgtak a félidő elején, illetve végén, ezen kívül az előzőleg Paul Shaw helyére beállt Márkus Tibor közeli lövése után megszerezték a vezetést a fővárosiak.
Az első félidei produkcióra nem lehetnek büszkék a IX. kerületiek, ám ezt a teljesítményt is sikerült alulmúlniuk… A második félidőben Márkus és Tóth Bence egymást múlta alul, ám az egész gárdából kevesen érdemelnek dicséretet; talán csak a védők.
Összességében megérdemelten nyert a Fradi, ám ez a játék az NB I-ben egyenlő lenne a vereséggel. A mieinknek azonban nincs okuk a szégyenkezésre, ötletesen, a támadó játékot is erőltetve játszottak, s ha kicsit több lövéssel, illetve csellel próbálkoznak Lipcsei Rolandék, még a bravúr is összejöhetett volna. Ilyen szervezett csapatmunkával sikerülhet a bennmaradás!