Feloszlatta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet

Feloszlatta a Magyar Gárda mögött álló egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete. A döntés ugyanakkor nem eredményezi a Magyar Gárda megszűnését. Indoklásában a bíró jogszabálysértőnek nevezte a gárdisták egy évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvényét, mondván, hogy az ott elhangzó beszédek és a cigánybűnözés kifejezés sértik a cigány kisebbség méltóságát. Pataki Árpád arra is emlékeztetett, hogy a közjogi méltóságok és a pártok egybehangzóan ítélték el a felvonulást. Mint mondta, nem állítja, hogy nincsenek roma bűnözők, de a származás középpontba állítása és az indulatkeltés elfogadhatatlan. A bíró arról is szólt, hogy a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni, s alkotmányosan nem elfogadható cél, hogy a gárdisták tegyenek rendet. Mint mondta, a félelemkeltés alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, akkor is, ha az egyesület rendezvényein egyetlen pofon sem csattant el.

A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki, jegyezte meg a bíró. A bíróság ugyanakkor az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett.

Vona Gábor, az egyesület elnöke közölte, fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Azt is hangsúlyozta Vona, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek, csupán az egyesületet oszlatta fel a bíróság, a gárdisták folytatják tevékenységüket.

Egyesület, mozgalom

Fotó:Zoom/Kummer János

A hétfői tárgyalás tizenkét órán át tartott. Az ügyész perbeszédében arról beszélt, hogy a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak masírozása, vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. A szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetője nyilvános beszédében cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről szónokolt.
Az alperesi védekezést vitatva az ügyész azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, így a bíróság határozata kihat a mozgalom sorsára is.

Ízlésterror

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket.
Az ügyvéd hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indíthat el, amelyben ízlésterror, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan volna, ha az ügyészség radikális vélemények és öltözete miatt oszlatná fel az egyesületet.

A perbeszédek során Pataki Árpád bíró többször rendre utasította a jelenlévőket, mondván ne politikai haszonszerzésre használják a tárgyalást.Pataki, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke hétfő óta tárgyalta az ügyet, miután elődjét augusztusban ismeretlenek megfenyegették, és ezért elfogultságot jelentett be.

A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videofelvételt, amelyen Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.

A 2007 augusztusában alakult Magyar Gárda deklarált célja a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelme. Feloszlatását az ügyészség a tavaly decemberi tatárszentgyörgyi felvonuláson elhangzott, a cigányság ellen uszító beszédek miatt kezdeményezte, miután a szónokok megszegték a faji megkülönböztetés tilalmát, megsértették az emberi méltóságot és félelmet keltettek a cigány lakosságban. Egyúttal az ügyészség azt hangoztatta: az egyesület az egyesületi joggal visszaélve, az alapszabálytól eltérve végzi.( www.zoom.hu )