A Mikulás Erdélyben

„Áldott Karácsony! Mindenkinek! A barátság nem ismer határokat, mint az emberi tettek, és a tettek által alkotott értékek sem.” Ezeket a szavakat valamikor 2003-ban írtam, amikor arról számoltam be, milyen érzéseket ébresztett feleségemben, Mártában és jómagamban a Székelykál hatvanhat diákjának és az iskola oktató nevelő testületének adományozott karácsonyi ajándéktömeg átadása. Hogy milyen volt a marosszentgyörgyi katolikus templomban megtartott ifjúsági szentmisén Baricz Lajos Tiszteletes Úr felkérése az adományozók megbecsülése jeléül az Adveti koszorú harmadik gyertyájának meggyújtására.

Évek teltek el azóta, és minden évben tanévnyitókor iskolakezdési csomaggal, Mikulás illetve karácsony környékén ajándékokkal megrakva ismét és ismét felkerestük az iskolát. Gyűjtöttünk adományt a kifestésére, létrehoztuk az iskola könyvtárát, melyet gyermekek és felnőttek egyaránt használnak.

Az adományokat egy erős kötődésű, jószívű emberekből álló önkéntes csapat biztosította. Évek óta megmaradt az a kör, akiket nem lehet megelőzni a kéréssel, minden évben Ők keresnek a portékáikkal. De azért csatlakoztak hozzánk adományozni vágyó emberek minden akciónknál.

Az idén új lehetőségeket keresve elhatároztuk Mártával, hogy felvállaljuk a távolság és ezzel együtt az utazás idejének növekedését, és más területet keresünk fel, olyat, ahol nagyobb a szükség. Így a korábbi kapcsolatok alapján Gyimesközéplokon kötöttünk ki, ott is a sötétpataki kis iskolában, ahol egy pici szobácskában az alsósok, egy az előbbinél még picinyebb szobában az óvodások töltik idejüket szerény körülményeik között.

A gyűjtés ebben az évben is nagyszerűen sikerült. Került számítógép Felsőtárkányból, szkenner, nyomtató Egerből. Könyvek, játékok Kaposvárról és környékéről, bögrék, játékok Orosházáról, mikuláscsomagok, gyermekruhák és játékok Budapestről, nem is beszélve a Jászberényi adományozók édességeiről, játékairól, gyermek és felnőtt ruhaneműiről. Köszönet azoknak is, akik anyagi támogatásaikkal segítették az ügyet! Külön kiemelem a Jászberényi Hagyományőrző Együttes és a Jászság Népi Együttes táncosainak nagylelkű támogatását, akik az utazás költségeit vállalták magukra.

Már csak a szállításról kellett gondoskodni, hisz egy személyautóba ennyi csomag nem fér be. Nagy örömünkre csatlakozott kezdeményezésünkhöz Tamás Zoltán úr, aki a Klapka György SzKI kisbuszát a rendelkezésünkre bocsátotta.

Esti bepakolás, rövid alvás, majd hajnali 3 órai indulás Mártával, Attila fiunkkal és a Kiss házaspárral (Dr Víg Ágnes és Dr Kiss Barna).

A szívünk mindenképpen behúzott Székelykálba, ahol a Mikulás napi szavalóverseny résztvevőinek egy-egy mikuláscsomagot adtunk, majd indultunk tovább.
Különös kitérőt tettünk Szent Erzsébet Kórház Szülészet Nőgyógyászati osztálya kérésére. Ők a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ piciny lakóinak gyűjtöttek adományokat. Ezeket és a mi általunk hozzátett játékokat nagy szeretettel adtuk át az egyik helyi Nevelőnek, aki végig mutatta az intézményt.

700 km-es utazás után megérkeztünk Gyimesközéplokra, ott is Sötétpatakára, ahol már nagy izgalommal vártak bennünket. A rövid alvás után reggel nem tudtunk elég korán az iskolába érni, a kíváncsi gyermeksereg már megelőzött bennünket. Boldogan segítettek bevinni a csomagokat. Miután bemutatkoztunk, és elmondtuk jövetelünk célját, átadtuk az ajándékokat a gyermekeknek. Ők megajándékoztak bennünket egy-egy verssel és egy rövid tánccal. Ezek után kezdődött az igazi mulatság, a játékok birtokbavétele.

Áldott Karácsonyt Mindenkinek!

Fotók: Mucsi Gyula