Január 4. – A Braille-írás világnapja

A Braille-írás vagy Braille-ABC egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása. A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az „éjszakai írás”. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben Barbier felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel.

Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, mely által összesen 2*2*2*2*2*2=64 variáció lehetséges. Az egyértelműség kedvéért egy adott variációt az alapján neveznek el, hogy melyik pozícióban van pont. A pontokat balról jobbra és felülről lefelé haladva növekvően számozzák, vagyis a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1, a legalsó a 3, a jobb oldaliban pedig a legfelső a 4, a legalsó a 6. A központozási karakterek szintén így jelennek meg.

A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (28 cm*30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. A szükséges hely csökkentéséért és az olvasási sebesség növeléséért az angol nyelvet használó országokban szinte minden könyvet az ún. Grade 2 Braille módszer alapján írnak át, ami egy nyelvi tömörítő rendszert használ. Mint sok más nyelvi módszer, ez is szokások és gyakorlatok komplex rendszerét jelenti. Magyarországon létezik ugyan rövidírás, de a mindennapi gyakorlatban csak néhány rövidítést használnak a könyvekben, kiadványokban vagy a teljes átírást használják.

Minden nyelv saját Braille írással rendelkezik, ami kezdve kis módosításoktól (például angol, francia, német) akár teljes átszervezésig (kínai, japán) eltérhet az eredeti formától, hogy kielégítse a nyelv igényeit. Külön Braille írás van a magyar nyelvhez is.

Szöveg leírásán kívül más információk lejegyzésére is alkalmas a hat lyukú rendszer, ezek külön erre a célra létrehozott kódolásokkal rendelkeznek.