„Jászberény méltán lehet büszke arra a kulturális misszióra, amit csángó magyar emberekért, a magyar és más nemzetek kisebbségeiért végez évről évre. A csángók és Jászberény közötti kapcsolat elhivatottságának szép példája, koronája lehetne egy csángó magyar testvértelepülés választása.” – írtam egyik előző cikkemben. Tovább gondolva engedjék meg, hogy javaslatot tegyek az erdélyi Gyimesfelsőlokra, mint lehetséges testvértelepülésre.
Fotók: Mucsi GyulaMottóként: „A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttműködés kereteit az önkormányzatok képviselő-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek és amelyet magukénak éreznek.” (Tokár István, Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban 2004.: http://www.jnszm.hu/feltolt/jnszm/testvertelepules.pdf [3])
Első Csángó Fesztivál 1991 Jászberény. Énekhangjával mindenkit elvarázsol egy 13 éves fiú gyönyörű hangjával, aki nem más, mint Antal Tibor Gyimesfelsőlokról. Számára ez a jászberényi fellépés örök életre meghatározó, utat mutató élményt jelentett. Itt figyelt fel rá Kallós Zoltán néprajzkutató, aki Szörényi Levente figyelmébe ajánlotta. Tehetségének köszönhetően meghívást kapott az „ATTILA Isten kardja” című rockoperába, amiben pásztorfiú szerepét játszotta. Leérettségizik, ének-zene tanár lesz, elvégzi a zeneakadémiát, de mindvégig hű marad Gyimesfelsőlokhoz. A mai napig felsőloki iskolákban tanítja énekelni a gyermekeket, kórust vezet, gyűjti a szebbnél-szebb gyimesi népdalokat, segít szervezni évről-évre a jászberényi Csángó Fesztiválra a csángó csoportokat, s idén tavasszal, Tímár Viktor gyimesi prímás közreműködésével, megjelenteti 2. CD-jét.
(Antal Tibor önéletrajza: http://www.freeweb.hu/onbk/egyesulet.htm [4])
2006-ban megszervezi hagyományteremtő szándékkal az első Csángó Hétvége nevű rendezvényt Gyimesfelsőlokon. 2008-ban kért meg, hogy segítsek szervezni a Csángó Hétvégét, amit örömmel elvállaltam, mint a jászberényi székhelyű Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület elnöke és a Jászság Népi Együttes művészeti asszisztense. 2008-tól folyamatos a jászberényi részvétel minden év július közepén Gyimesfelsőlokon a Csángó Hétvégén. Az elmúlt pár esztendő alatt fellépett, barátságot kötött az itteni csángókkal a Jászság Népi Együttes, Jártató Ifjúsági Táncegyüttes, Jászberényi Hagyományőrző Együttes és a Galagonya Táncegyüttes.
(A Csángó Hétvégékről több információ: www.onbk.fw.hu [5])
Gyimesfelsőlok Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak. 2002-ben társközségeivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt. A jelenlegi polgármester Tímár Zsombor László elkötelezett híve a hagyományok megőrzésének, Gyimesfelsőlok fejlődésének.
(Gyimesfelsőlok honlapja: http://gyimesfelsolok.ro [6])
A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum 1994-ben indult egy teológiai profilú líceumi osztállyal, majd folyamatosan bővült. Az első osztály 1998-ban ballagott. 2001-ben az iskolahálózat átszervezésével tovább bővült óvodai, elemi és gimnáziumi tagozattal. A teológiai profillal párhuzamosan elindult egy természettudományos profilú képzés. 2005-ben először ballagott két XII. osztály.
Az iskola névadója Árpád-házi Szent Erzsébet, aki hivatásának tekintette a szegények megsegítését és a gyermekek nevelését. Példaértékű iskolánk számára, mivel azonos célokat tűztünk ki: a szegény sorból származó, tovább tanulni vágyó gyermekek megsegítését és nevelését. Az iskola igazgatója Berszán Lajos kanonok, pap bácsi, aki már szintén volt vendége Jászberénynek. Az iskolában található, tanulmányozható Domokos Pál Péter hagyatéka.
(A Líceum honlapja: http://www.szenterzsebet.ro [7])
Gyimesfelsőlok nevezetessége a Bagolyvár nevű sziklaképződmény. A háború idején megerősítve a katonaság kis erődítményként használta. Innen csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre, Görbepatakára, a vasúti viaduktra. Felsőlokon állítottak kopjafát Sebő Ödön emlékére, ki hősiesen védte a gyimesi szorost a szovjet túlerővel szemben, majd vezette amerikai fogságba katonáit állandó utóvédharcban „Halálra ítélt zászlóalj”-ként.
(Sebő Ödön élete: http://hu.wikipedia.org/wiki/Seb%C5%91_%C3%96d%C3%B6n [8])
Nem szabad elfeledkeznünk gyimes nagyszerű muzsikusairól sem, akik emberségükkel, tiszta egyszerűségükkel rabul ejtették, sokszor elvarázsolták, vitték, repítették messzi gyimesi fenyvesek, hegyek közé a jászberényi szíveket: Halmágyi Mihály - Halmágyi Gizella - Zerkula János - Fikó Regina. Isten nyugosztalja Őket.
(Síravatásukról bővebben: http://jaszberenyonline.hu/node/4287 [9])
Innen indult első csángó gyűjtőútjára Veress Sándor (1907-1992) zeneszerző, népzenekutató, akinek életrajzában a következőket olvashatjuk: „Veress Sándor zeneszerzői munkássága a Bartók és Kodály utáni nemzedék legkiválóbb alkotói teljesítményeként értékelhető a magyar zenetörténet körében. Széleskörű zenei felkészültsége eredményeként Veress munkássága is sokoldalú kibontakozással ajándékozta meg a magyar zenekultúrát: népzenekutatóként, zongoraművészként és zenepedagógusként is kimagasló jelensége volt korának.”
(Veress Sándor élete: http://info.bmc.hu/site/muvesz/found_page.php?table=SZERZO&id=119 [10])
Bízom benne, hogy bár röviden, de sikerült a kedves olvasóknak bemutatnom Gyimesfelsőlokot, s annak pár jászberényi kötödését. Álljon itt még egy film gyimesről, mely a jászberényi Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar honlapjának Médiatárában található:
( http://jfk.szie.hu/?q=node/370 [11] )
A filmet a Jászsági Antropológiai Műhely tagjai készítették1999-ben, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán. A filmen Antal Tibor 21.41-től táncol és 22.50-től énekel.
