Napi kul-túra

Január 4. – A Braille-írás világnapja

A Braille-írás vagy Braille-ABC egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása. A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az „éjszakai írás”. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben Barbier felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel. >

December 28. - Aprószentek napja

A bibliai történet szerint Heródes király Krisztus születésekor megölette az összes kisded fiút. Aprószentek napján rájuk emlékezünk. Legjellemzőbb ezen a napon a vesszőzés, amikor is a fiúk és a legények házról házra járnak, hogy hajló ággal gyengéden megveregessék a lányokat. Ezzel a szokással azt akarják kifejezni, hogy Betlehemben csak a fiúkat ölték meg, ezért most a lányoknak kell szenvedniük.A bibliai magyarázat mellett a vesszőzés termékenység- és egészségvarázslást is jelent, amit kísérő mondókák fejeznek ki... >

December 21. – A téli napforduló napja

A téli napforduló az északi féltekén december 21.-re esik, ekkor a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka. A Föld Nap körüli keringése során eléri azt a pontot, amikor az északi félteke a legjobban megdől a Nap sugaraihoz képest, ezért a legtovább marad árnyékban az északi félgömb. Mivel a Föld közel gömb alakú, a déli féltekén ekkor van a nyári napforduló. A téli napfordulón a Nap az északi sarkon nem kel fel, hanem a horizont alatt kering. Ettől a naptól kezdve a nappalok egyre hosszabbak lesznek.

December 14. - 1921-ben ezen a napon kezdődött az a népszavazás, melynek végeredménye szerint Sopron és környékének lakossága Magyarországhoz kívánt tartozni.

1921. december 14-e és 16-a között Sopron és nyolc kisebb település lakossága népszavazáson döntötte el, hogy az összesen 257 négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg, ám végül Sopron magyarpárti többsége bizonyult döntőnek. Az országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az úgynevezett Hűségkaput.

December 7. - 1941-ben ezen a napon támadta meg a japán flotta az USA Pearl Harbor-i támaszpontját.

Reggel Pearl Harbor-tól 440 kilométerre183 repülőgép szállt fel a hordozókról. Egy óra múlva megkezdték a támadást. A meglepetés teljes volt. Az okozott kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről. Négy csatahajó elsüllyedt, egy felborult. Három másik,valamint 3 cirkáló és 3 romboló súlyosan megsérült. 188 repülőgép megsemmisült. 2403-an meghaltak, 1178-an megsebesültek. A támadás az amerikai csendes-óceáni flottát fél évre megbénította. Másnap az Egyesült Államok belépett a világháborúba háborúba.

December 4. - 1967-ben ezen a napon nyerte el Albert Flórián (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát.

1941 szeptemberében született,és még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben ítélték neki oda az Aranylabdát, az európai labdarúgás legfontosabb egyéni trófeáját, melyet a legjobb teljesítményt nyújtó labdarúgó kaphat meg. A díjat 1956-ban alapította a francia labdarúgó szaklap, a France Football. 1995 óta az Európában játszó labdarúgók is megkaphatják, vagyis nem számít, hogy milyen nemzetiségűek, csak európai csapatnál legyenek leigazolva.

November 25 – 1953-ban ezen a napon a magyar futballválogatott a Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a 90 éve veretlen Angliát.

Az évszázad mérkőzésén 105 000 néző volt kíváncsi az Olimpiai-bajnok és Európa-kupa győztes magyar csapatra. Nem kellett csalódniuk, parádés játékot mutatott be a magyar válogatott. Már az első percben gólt lőtt Hidegkuti, Sewell szépitett a 14. percben, Hidegkuti újra betalált a 22. percben. Puskás legendás gólja három perc múlva esett, Merrick kapust is kicselezve lőtt a hálóba. A szünetre már 4–2-es magyar vezetéssel vonult le a két csapat. A második félidő ötödik percében Bozsik és alig három perc múlva újra Hidegkuti növelte a magyar gólok számát, Ramsey 11-esből szépített. Első vereségét szenvedte el otthon az angol-válogatott.

November 17. - 1906-ban ezen a napon született Hamza Lehel Mária divattervező-újságíró

Hamza Lehel Mária Budapesten született 1906-ban. Szülei a kor ismert művészei voltak: édesapja Lehel Ferenc festőművész, esztéta, művészeti író, Csontváry Kosztka Tivadar első magyarországi méltatója; édesanyja Lehel Mária festőművész, Ferenczy Károly tanítványa (több alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria). Hamza Lehel Mária 1924-től Párizsban élt családjával. Elsőként francia lapok közölték divatrajzait. Itt kötött házasságot Hamza Dezső Ákos jászberényi származású festőművész, filmrendezővel, akivel 1935-ben visszatért Magyarországra, s folytatta divattervezői munkáját. >

November 16. – 1918-ban ezen a napon kiáltotta ki a Magyar Nemzeti Tanács a köztársaságot

1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom délutánján József főherceg Károlyit nevezte ki miniszterelnökké. Károlyi november elején felmentést kért és kapott az uralkodónak tett eskü alól, kormánya pedig „népkormányként” a Nemzeti Tanácsra esküdött fel. IV. Károly király lemondását követően az ideiglenes törvényhozói hatalmat gyakorló, addigra több száz fősre bővült Magyar Nemzeti Tanács november 16-án kikiáltotta a köztársaságot („népköztársaságot”, ami az akkori szóhasználat szerint parlamentáris demokráciát jelentett), majd 1919. január 11-én Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké választotta.

November 15. – 1912-ben ezen a napon született Jászárokszálláson Görbe János színművész. 55 évesen hunyt el.

Gyermekkorában bojtár, címfestőinas volt Jászárokszálláson, majd a fővárosban segédmunkásként kereste kenyerét.1940-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának elvégzése után vidékre szerződött, majd a Belvárosi Színház és a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, 1945-től több fővárosi és vidéki színház társulatában játszott. Drámai ereje, természetes játéka elmélyült elemzőkészséggel párosult. Az egyszerű emberek jellemét, sorsát hitelesen ábrázolta színpadon és filmen egyaránt. Összesen ötvenkilenc filmszerepe volt.

November 13. - 1988-ban ezen a napon alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége

A szamizdat Beszélő körül szerveződő értelmiségiek az 1988-ban már különböző "alternatív" szervezetekként jelentkező ellenzéki csoportok kapcsolattartásának elősegítésére 1988. május 1-jén megalakították a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, melynek alapító okiratát kétszázan írták alá, s felállítottak egy ötven fős Ideiglenes Koordinációs Tanácsot is. Az SZKH féléves működés után alakult párttá a szervezet, az 1988. november 13-i gyűlésén a budapesti Jurta Színházban, ahol az 1100 résztvevő közül 998-an szavaztak a Szabad Demokraták Szövetségének létrehozására. >

November 3. - 2004-ben ezen a napon szűnt meg a sorkatonai szolgálat intézménye Magyarországon

A hosszas szakmai és társadalmi viták és egyeztetések után, a kitartó civil nyomásgyakorlás és az időközben egyre nyilvánvalóbbá váló gazdaságossági problémák miatt, az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban. Így 135 éves hagyomány után megszűnt a békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye. Ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják.

Tartalom átvétel