Hosszú szünet után lépett újra nyilvánosság elé a Baráth László nevével fémjelzett Jászösszefogás nevű egyesület, melyről ugyan a mai napig nem lehet tudni, kik fogtak benne össze, ám elnökük szerint jelentős szellemi potenciállal bíró emberek csoportosulnak a „Jász Forgó” emblémája alatt. Őket azonban továbbra is egyedül Baráth úr képviseli a nyilvánosság előtt.
Érvként ugyan elfogadható, hogy nem szeretné, ha a pártállásuktól függetlenül a város érdekében összefogó embereket bármelyik oldalról is hátrány érné együttgondolkodásuk miatt, ám kívülállók számára így eléggé megfoghatatlannak tűnik az egyesület, mely előbb utóbb azért valami betekintést csak kell, hogy engedjen a lapjaiba, nehogy végleg „one-man-show”-ként könyvelje el a nagyérdemű. Egyelőre azonban Baráth úr kitart az elképzelések egyedüli képviselete mellett.
Aki azonban azt gondolja, hogy a hétfő esti fórum üresen árválkodó előadói asztala is ezt volt hivatott bizonyítani, téved, hiszen volt meghívott vendég, ám városunk főépítésze az utolsó órákban lemondta a szereplést. Hogy távolmaradása miféle üzenet volt - Baráth László finoman azért utalt rá, hogy számára nem igazán ült a megnevezett indok - azt saját okulására mindenki szűrje le maga.
Szót kapott azonban Vincze Ottó, akit a térfigyelő kamerák szakembereként kértek fel egy rövid előadás megtartására. Nem érdemes tagadni, a kamerák kérdése fontos, ám ez az előadás igazából semmit nem tett hozzá az estéhez - kivéve, ha valaki a térfigyelő rendszerek műszaki hátterének megismerése okán érkezett a Déryné Művelődési Központba.
Valamiféle felvezetést azonban adott az összejövetel egyik témájának, mely a közbiztonság kérdése volt. Fontos téma, mely szinte mindenkit érint és érdekel. Tudja ezt Baráth László is, nem véletlenül választja már másodszor az est egyik pillérének. Meg aztán hazai pálya ez neki, jól mozog rajta és láthatóan vannak elképzelései - és lehetősége is, hogy ezt el is mondja.
Vele ellentétben azonban a város lakóit senki sem kérdezi meg - s így nem is tudják elmondani - hogy mely közbiztonságot érintőkérdéseket érzik égetőnek - mondta az Összefogás első embere. Ők azonban megtették, s egy százfős mintát meginterjúvolván 25 témakörben kérdezték meg az emberek véleményét, melyet egy tavaszi, újabb kör után feldolgoznak és a köz elé tárják a tapasztalatokat. A beszélgetéseknek köszönhetően elmondhatják, hogy értik az emberek problémáját.
Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek gondot okoz a közbiztonság. Az Összefogás azonban tud erre – máshol már bevált – megoldást. Nem kellene mást tenni, mint élni a hatályos törvények adta lehetőségekkel. Ezek nekünk is rendelkezésünkre állnak, csak használnunk kellene őket – osztotta meg a már bevált receptet Baráth László, aki szerint Jászberénynek nagy előnye, hogy számos szervezet létezik, mely a közbiztonság növelését tűzte a zászlajára. Csak meg kellene találni a módot az együttműködésre, s ez által a lakosság sokkal nagyobb biztonságban érezhetné magát.
Sokszor egészen apró dolgok is növelhetik a biztonságérzetet - mondta - mint például egy mozgásérzékelős reflektor, melyet az idősek házaira felszerelve riaszthatnák el az éjszakai látogatókat - s bizonyítandó, hogy az ötlet mellé megoldás is van - a képviselői keret egy részét feláldozva teremtené elő erre az anyagiakat.
Ugyanakkor a lakosok is intenzívebben segíthetnének magukon, de érdekes módon sokszor még a 112-t is idegenkedve tárcsázzák, mint ahogy nincs beivódva a kultúránkba az egymásra, a szomszédokra figyelés sem. Sok problémára nem születik megoldás. Épp ezért szán az egyesület fontos szerepet egy olyan forró drótnak, melynek túlsó végén kötelezően utána kell járni az oda beérkező problémáknak. Ez is egy olyan konkrét megoldás lehetne, melyeket a „Jászforgósok” sorozatban kínálnak, ám annak ellenére, hogy minden adott hozzá, sajnos eddig nem valósult meg – tette hozzá Baráth László.
A témát lezárva még egy lelkesítő felhívás is elhangzott, mikor az elnök, a Városőrség matricáinak ingatlanjaikra történő kihelyezésével, egy jelképes összefogásra szólította fel a jelenlevőket. „Kiáltsuk ki a világnak, hogy összefogunk” - hangzott el az üzenet. S bár ezután a rendezvény csónakját új vizekre kormányozta, amolyan félidei zárszóként nem felejtette el emlékeztetni a hallgatóságot, hogy minden kérdésükre megpróbál tisztességesen, nyíltan válaszolni, csak keressék nyugodtan. „Túl sok ostoba és buta véleményt hallunk, tegyük ezeket tisztába” - mondta Baráth László, miközben tekintetét már újabb megoldandó problémákra vetette. Mert hogy a városfejlesztés kérdése, a városközpont ügye az egyesület szerint igenis meghatározó erővel bír a berényiek életében – mi több identitásuk kialakításában, megerősítésében is.
Sajnos azonban az identitását megőrizni szándékozó várost és környezetét veszélyeztetik a közelgő választások miatt bekövetkező nagy ígérgetések. Sokszor ésszerűtlen döntések születnek, a „Jobb lesz, mint volt” elve alapján, ami - mondta az egyesület első embere - nem túl sokat kínál.
Ahhoz, hogy a város újra az identitást és az erkölcsöt tükrözze, a civilek összefogása lehet az egyik kiút. A civileknek lehetőség kell, hogy a fejlesztési vonatkozású projectekben hallassák a hangjukat. Túl nagy tudás van a birtokukban ahhoz, hogy lemondjanak erről – hangsúlyozta Baráth László a civil szféra jelentőségét. A folyamatban lévő projecteket sorolva beszélt az elmúlt időszak visszásságairól, többek között a helyi vállalkozók háttérbe szorításáról, s előre vetítette, hogy a következő rendezvényükön a helyiek helyzetbe hozásának lehetőségével is kívánnak foglalkozni.
Egy nagyon komoly vállalkozói kör állt itt össze és mi melléjük állunk – számolt be egy újabb összefogásról az Összefogás elnöke, aki arról is szólt, hogy a rendszerváltás óta másodszor került Jászberény egy kivételesen szerencsés helyzetbe. Utalt itt egyrészt a Hűtőgépgyár eladása révén egykor beérkező igen jelentős, napjainkra azonban elolvadó összegekre, illetve a mostani kormányzat által nagy mennyiségben idehelyezett, fejlesztést szolgáló pénzekre. Ez utóbbit tartja egy olyan lehetőség alapjának, melyet nem szabad elhalasztani – mert még egy ilyen már nem valószínű, hogy lesz. Mindehhez pedig nem kellene más csak egy jó városfejlesztési koncepció, amivel most sajnos nem rendelkezik a város.
Épp ezért aztán a Jászösszefogás Egyesület nyílt levet intézett a város képviselőtestületének tagjaihoz, melyben arra kéri őket, hirdessenek ideiglenes moratóriumot a városközpont fejlesztésével kapcsolatban, majd egy valós társadalmi vita után egy országos pályázat kerüljön kiírásra, a központ komplex fejlesztésére. Ennek ugyan várhatóan jelentős lesz a költsége, de a költségvetési források mellett a képviselők a tiszteletdíjuk egy részével is hozzájárulhatnak ehhez a kezdeményezéshez – áll a nyílt levélben. Egyben arra kérik a testület tagjait, december 15-ig jelezzék nyilvánosan ez irányú döntésüket.
(Háááát… én egy Városőr matricánál nagyobb tétben nem mernék fogadni, hogy a bejelentések száma kétjegyű lesz… sőt!)
Baráth Lászlóék persze nem ennyire kishitűek - különben mi értelme is volna annak amit tesznek – és hisznek a szavaik hatására bekövetkező változásokban, az összefogás erejében. Komolyan gondolják. A tudásukat ajánlják fel, mely mögött elszántság és közakarat van – így hangzott el az este folyamán. Tán így is van.
A jó két órás fórum túl sok újdonsággal ugyan nem szolgált, és akik a februári összejövetelen ott voltak, nagy részét már hallhatták a most elhangzottaknak. Némi konkrétum mellett sok általánosság is szerepelt persze, de ezt tudjuk be annak, hogy a pálya széléről csak szurkolni, vagy bekiabálni tud az ember, gólt lőni már nem igazán. Ahhoz pályára kellene lépni.
No de civil a pályán…?
Hát igen, a civileknek sokkal inkább a társadalmi kontroll a megfelelő szerepkör. Az meg inkább a pályán kívüli poszt. És a Jászösszefogás egy ilyen szerep betöltésére alkalmas lehet. Tessék csak jó hangosan szurkolni, kiabálni, tanácsot adni. Fontos dolog ez.
Csak egyedül nem olyan hatásos, ezért a többieknek is szólni kellene, hogy jöjjenek ki a büféből. Mert több hang talán messzebbre szól.