Meséljetek és találjatok ki minél több mesét magatok is, mert a mese – bár sokszor elrugaszkodik a valóságtól – egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem mondunk igazat – tanácsolta az őt hallgató gyerekeknek Lengyel László, a Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából rendezett gyermekrajz verseny alkotásait bemutató kiállítás megnyitóján. A nagy mesemondó dédunokájaként egy másik arcát mutatta meg a Városi Könyvtárban összegyűlt ifjú közönség előtt a közismert politológus, igazolva, hogy valóban csörgedezik az ereiben Elek apó véréből.
Anekdotázott, beszélgetett, kérdezett és válaszolt, mosolygott, miként egy jóságos nagyapó. Persze nem volt ez nehéz feladat számára, hiszen egyrészt tudjuk, hogy – talán a géneknek is köszönhetően – bizony kenyere a beszéd, másrészt gyakorló nagyapaként mi másról is mesélne alkalomadtán az ágy szélén ülve unokájának, mint Mirko királyfiról, a sárkányokról, és arról a csodavilágról, melyet Benedek Elek megálmodott annakidején. A hallhatatlan mesék végén azonban mindig a jók győznek, a gonoszok pedig meglakolnak – így ilyenformán talán kissé távol állnak ezek a történetek a jelentől.
Ugyanakkor a zseniális dédapa poklok bugyraiban játszódó jelenetei is kismiskák ahhoz képest, ami 2009-ben itt, Magyarországon található. De ezt már bő másfél órával később boncolgatta Lengyel László, miután a jóságos nagyapó szerepéből politológussá vedlett vissza. A helyszín ugyanaz volt, csak a nézőtéren gyerekek helyett az Európa Klub rendezvényére érkezők ültek. A délután ezen része már kevésbé volt felemelő, legalábbis a téma okán semmiképp. Lengyel László a válságról, annak okairól, kezelésének lehetőségeiről, illetve az erre hivatott gazdasági szereplők és pártok sok jóval nem kecsegtető mozgásteréről beszélt.
A jelenlegi kormány ebből a helyzetből kihozta azt, amit lehet, az ellenzék pedig ha azt mondja, hogy többet lehetett volna tenni, próbálja meg. Nagy valószínűséggel lesz is rá lehetősége – tette hozzá. Úgy tűnik, hogy a kormányzásképességet, a válságkezelés mellett két fontos kritérium alapján ítélik meg a választók. Az egyik, hogy ki tudja megteremteni a rendet – a másik pedig a korrupció visszaszorítása. Bárki is kerül ki győztesen a választások után, varázslatot kellene tennie, amihez azonban nem lesz meg az eszköze.
A döntés életről és halálról szól.A következő kormánynak el kell dönteni, hogy felvállalja-e azt a teljesítési politikát, mellyel rááll az Unió által megszabott útra – és akkor lényegében ugyanazt kell tennie, mint most a Bajnai kormánynak. Ez ugye a Fidesz esetén nem igazán felvállalható, és ennek a szavazóik sem örülnének, a Jobbiktól pedig kapnának hideget-meleget, ugyanakkor az Uniótól külön út járása a 312 forintos euróig is elvezethet.
A helyzet ilyen szempontból pedig drámai, mert egy országot pár nap alatt be lehet dönteni, ezt tudjuk jól. Egyenlőre azonban senki sem foglalkozik ezekkel a problémákkal, mintha nem is lennének – pedig már a választások másnapján el kell kezdeni dolgozni – vázolta fel a kevésbé meseszerű jövőt Lengyel László.
