Hogy mi milyen hülyék vagyunk, istenem… - jött ki fejét fogva az egyik képviselő a pénteki képviselő-testületi ülés utolsó – zárt ülésen tárgyalt – napirendi pontja után a teremből. Több baloldali képviselő is értetlenkedve és morogva hagyta el a Városházát, ám az eskü kötelez, így semmit nem mondtak arról, mi játszódott le az egyik intézmény vezetőjének lemondása miatt szükségessé váló igazgatói megbízás körüli, zárt ajtók mögött lezajló vita során.
Persze nem kell hozzá sok idő, a történtek publikus része úgyis napvilágot lát majd, mi most figyelő tekintetünket vigyük vissza jó kétórányit, mikor is délután egy órakor soronkívüli ülésre gyűltek össze városunk honatyái és honanyái. Öt kérdésben kellett dönteniük és rutinos sajtómunkás előre sejtette, melyek lesznek azok, ahol egy kissé elidőznek a felek.
Ilyen volt mindjárt az első napirendi pont, ahol a kerékpárutak megvalósításához szükséges önerő megnövelésére kért támogatást az előterjesztő. Itt mintegy 100 millió forintról van szó, mely egyrészt az áfa változásból, másrészt a növekvő építési költségekből adódik. Lányi László , a Városüzemeltetési iroda vezetője elmondta, hogy a több mint 8 kilométernyi kerékpárút műszaki tartalma is változik, a kerékpár- és gyalogutak közös szakaszát színes aszfalt helyett az olcsóbb térkövezéssel fogják megkülönböztetni egymástól.
Balogh Béla szerint nem lehet mindent az áfa növekedésre fogni és amellett, hogy elismerte, szükség van a jól megépített, hosszútávon használható és esztétikus kerékpárút megépítésére,
Előrevetítette, hogy a pénzügyi bizottság látni szeretné majd, mikor, miből származnak a beruházások, beszerzések többletköltségei, mert ez szinte minden projekt esetében előfordul mostanában. Ehhez kapcsolódóan később Hlavacska képviselő úr is felvetette, hogy a közbeszerzések kérdésében lehet, hogy személyi változások sem ártanának a zökkenőmentesebb munka érdekében.
Juhász alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy magának a kerékpárútnak a megépítése jár a kisebb gonddal, ugyanis a kapcsolódó beruházások, (villanyoszlopok, trafók áthelyezése, csapadék elvezetés áthelyezése, fák kivágása, telepítése) anyagi szempontból is komoly tételek.
Felvetődött a horrorisztikusra sikeredett Gyöngyösi úti kerékpárút kérdése is. Olyat persze senki sem akar, senki sem büszke rá – vettük ki a képviselők szavaiból. Át se kellett volna venni, se kifizetni – mondta egyikük. Hej, ha ez előbb eszébe jut, komoly pénzeket takaríthatott volna meg a város.
Ez esetben azonban még mindenki reménykedik a remek munkában, így a testület 16 igen és 3 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy a fejlesztés megvalósításához 100.833.044,-Ft. saját forrást biztosít a város 2010. évi költségvetése terhére.
Horizontális kérdések után a testület vertikális síkra terelte a dolgot, hiszen a 4 m magasra tervezett, Yazd városában felállítandó testvérvárosi emlékmű megvalósításáról szavaztak. Előtte persze a vélemények ütköztetése volt soron, mert bizony itt sem volt teljes az összhang. Többen azon a véleményen voltak, hogy nem kellene bevállalni a 13 millió forint körüli összeget egy Iránban felépítendő emlékműre. Egyrészt, mert vannak sürgősebb kiadásai is a városnak, másrészt, mikor egész Európa és a nemzetközi közösség is figyelmezteti Iránt a lezajlott választások vélhető visszaélései miatt, nem biztos, hogy nekünk kellene most egy ilyen emlékmű építésével városimidzsünket rontani.
Mások pont azzal érveltek, hogy ez a fajta közeledés jó üzenet lehet, hogy Irán nyitottabb legyen a nemzetközi kapcsolatok terén, ráadásul ahhoz képest, amit mi építünk oda, ők jóval többet adnak nekünk, hiszen az általuk Jászberénybe álmodott, húsz méter feletti széltorony olyan jellegű építmény, mely egész Európában kuriózum lenne, s ezzel növekedhetne Jászberény hírneve is. És egy-két korábban elhangzott véleménnyel szemben, itt semmiféle vallási épületről nincs szó – mondta Gedei József polgármester úr, aki maga is a kapcsolat ilyetén folytatása mellett érvelt.
A végén azonban nem gyűlt össze annyi szavazat, hogy az elég lett volna a Sisa József által megálmodott emlékmű megvalósulásához, hiszen 12 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett a testület elvetette az előterjesztést.
Ugyancsak hosszan vitatkoztak a képviselők az Új Színház Alapítványhoz kapcsolódó előterjesztésen. A Várszegi Tibor nevével fémjelzett szervezet 4 millió forintos alapítványi támogatást szerzett egy befogadó színház jellegű projekt megvalósításához, melyet a mozi épületében életre is hívnának. Ott azonban megfelelő feltételeket kellene teremteni az előadások lebonyolításához, erre kért az Alapítvány 5,2 millió forint támogatást, melyből a színpad, hang és fénytechnikai háttér megoldható lenne. Ha megkapják az összeget, szeptembertől már nemcsak filmeket lehet nézni a moziban, de értékes, színvonalas kulturális produkcióknak is helyt ad majd az épület – ígérték.
Az előterjesztés egy-két homályosabb, kidolgozatlan pontja okozott gondot néhány képviselőnek. Nagy András , támogatta ugyan az elképzelést, de kíváncsi volt, hogy az ilyen jellegű színpadi technika kivitelezésében jártas jászberényi vállalkozástól kértek-e árajánlatot és kap-e majd szerepet a megvalósításban, vagy a nem berényi cégek élveznek előnyt az Alapítványnál.
Balogh képviselő úr úgy vélte, egy intézmény megteremtésének lehetünk most tanúi, ám ezt később működtetni, fenntartani is kell. Azt ki fogja majd? – kérdezte. Mindenkori vitapartnere, már-már legendás párosuk másik tagja, Juhász alpolgármester úr erre azt válaszolta, az Alapítvány mindig addig nyújtózkodik majd, ameddig a takarója ér, azaz amennyi összeget össze tud szedni pályázati támogatásokból az évadok során, annyi színházi előadás lesz a moziban. Ettől a beszerzendő technika nem kidobott pénz, azt a város bármikor használhatja, s mivel az elképzelések szerint mobilizálható is, más rendezvényeken is bevethető például a színpad vagy a technika. Sokszor bérelni kell a városi kulturális intézményeknek ilyet, így most legalább lesz a városnak is.
Ám ez esetben meg az szúrt szemet néhány képviselőnek, hogy az előterjesztésben az szerepel, hogy öt év után átkerül az egész berendezés az Alapítvány tulajdonába. Miért, mikor annak költségét a város állja? Bár ezt többen is megkérdezték, ugyanakkor ez ügyben végül is senki sem tett módosító indítványt.
Szabó József képviselő úr azt kérdezte, van-e ennyi előadásra igény, mint amennyit az Alapítvány tervez, s lehet-e 200 fős nézőtérrel rentábilis produkciókat szervezni? Ő is attól tartott, hogy a későbbiekben támogatási kérelmekkel ostromolják majd a várost, hogy működhessenek.
Attól a gondolattól, hogy ez a projekt a város igényét túllépi majd, Balogh Béla sem tudott szabadulni, ráadásul előadások befogadására képes terem épül a Népi Együttes új székházában is – mondta. S mivel úgy gondolta, a lassan hosszúra nyúló vitába beleunó társait kissé ideje felrázni, előhúzta, a mindig nála lévő „Kávéház” lapot, mely egy olyan Joker, amely bármely témában elsüthető. Itt is megemlítette, hogy a színháznak milyen jó, hogy van a közelében egy kávéház (vagy fordítva…). Minden bonviván mellé kell egy primadonna - utalt Juhász alpolgármester kávézójára. Elmaradhatatlan célzása különféle típusú mosolyt csalt a teremben tartózkodók arcára. A szerepeket úgyis Ti osztjátok – mondta némi éllel végül.
Gedei polgármester úr is talált ugyan némi kivetni valót az előterjesztés financiális részében, ugyanakkor - mint mondta - helyes iránynak tartja a kultúra ilyen formán történő támogatását. Juhász alpolgármester pedig a külföldön tartózkodó Várszegi Tibor nevében is mondta, hogy egy ilyen befogadó színház lehetőség a diákság későbbi bevonására, mellyel az Alapítvány számol is, s még egyszer hangsúlyozta: ekkora összegből egy ilyen színvonalú befogadó színházat egyedülálló lehetőség létrehozni, élni kell hát vele.
Összességében a testület is így gondolta, mivel 14-en az igen gombot nyomták meg, így az Alapítvány megkapja az 5,2 millió forintos támogatást.
Az ülés végére maradt két napirendi pontban először döntés született arról, hogy a LEHEL Hűtőgépgyár Kft. és Electrolux Magyarországi Cégei Szakszervezeti Szövetsége, mint a LEHEL Sport Közhasznú Nonprofit Kft. kisebbségi tulajdonosa, felajánlotta az önkormányzatnak megvételre a Kft.-ben szereplő 24% tulajdoni hányadú, 720.000 Ft névértékű üzletrészét a névértékkel azonos vételáron.
Mivel így a város egyszemélyes tulajdonossá válna, ami mind a pályázatoknál, fejlesztéseknél, mind az üzemeltetésnél nagyban leegyszerűsíthetné a döntéshozatalt, a testület egyhangúlag támogatta a vételt,
Így volt aztán ez a következő napirendi pontnál is, ahol a Jászkun Volán Zrt. megnövekedett támogatási igényével kapcsolatosan könyvvizsgálót bízott meg a testület a helyi közösségi közlekedés felülvizsgálatával, akit felkért, hogy a vizsgálat alapján tegyen javaslatot az önkormányzati kiegészítés mértékére.
Itt tehát, mielőtt a kívülállók elhagyták a termet, még minden rendben volt. Hogy utána mi volt az a kollektív „hülyeség” ott zárt ajtók mögött? Talán hamarosan az is kiderül…