A természetet kedvelők egyik legörömtelibb programja az erdőn-mezőn való barangolás. Azonban számos veszély leselkedhet ránk a szabad ég alatt. Többek között a kullancs, mely észrevétlen csípésével betegségeket is terjeszthet.
Az enyhe tél miatt idén megtöbbszöröződött a vérszívók száma, de odafigyeléssel elkerülhetjük a kullancsok okozta betegségeket.
Hazánkban közel 30 kullancsfajta él. Az élősködők a népi hiedelemmel ellentétben nem a fákról ugranak az áldozat nyakába, hanem a fűben, bokrok alacsony ágain tanyáznak, és várják az arra bóklászókat. Nem szeretik a fényt, ezért a ruha alá, a könnyen elérhető, lágyabb bőrfelületbe fúrják be magukat. Leggyakrabban az ágyék táján, a hónaljban és a térdhajlatban bújnak meg, de a hajas fejbőrben is rájuk bukkanhatunk. A kullancscsípés nem fáj, mert az állat nyálában véralvadásgátló és érzéstelenítő anyag van. Éppen ezért különösen figyelnünk kell arra egy-egy szabadban töltött nap után, hogy minél hamarabb eltávolítsuk az esetleg bőrünkbe fúródott kullancsot.
Kullancs által terjesztett betegségek
A kullancsok által terjesztett, emberre veszélyes betegségek közül a Lyme-kór és az agyvelőgyulladás a leggyakoribbak. A vérszívók kedvelt élőhelye hazánk nyugati része. Az itt élő fajok között 500 betegséget terjesztő kullancs lehet.
A Lyme-kórt egy baktérium okozza, mely a kullancscsípéssel a szervezetbe kerülve ízületi gyulladást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart vagy szívizomgyulladást okozhat. A betegség lefolyása nagyon hosszúra nyúlhat, ha nem ismerik fel időben. A fertőzés első jele a kullancscsípés helyén jelentkező piros, gyűrű alakú folt, mely napról-napra nagyobb lesz, majd magától elmúlik. Korábban nehezen lehetett diagnosztizálni a betegséget, így könnyen krónikussá vált. Ma már az idejében felismert Lyme-kór antibiotikummal eredményesen kezelhető.
Az agyvelőgyulladás kialakulásáért egy vírus felel. A magas lázzal, étvágytalansággal, levertséggel, fejfájással járó tünetek a csípést követő 1-2 héten belül jelentkeznek először. Az esetek többségében 2-4 hét múlva újra láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság tör a fertőzött személyre. A kullancs okozta betegségnek súlyosabb tünetei is lehetnek, például megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok, vagy epilepsziára emlékeztető görcsös rohamok jelentkezhetnek. A fertőzés orvosi kezeléssel sikeresen gyógyítható. A későn felismert agyvelőgyulladás azonban halálos is lehet.
Előzzük meg a fertőzést
A kullancscsípést elkerülhetjük, ha néhány részletre odafigyelünk:
- ha szabadban, akár a kertben tartózkodunk, viseljünk zárt ruhát (segít, ha a nadrág szárát begyűrjük a zokninkba)
- a kerékpárosok jobban védettek, mint a gyalogos turisták, mivel ritkábban gázolnak magas fűben, és a védősisak is távol tartja az élősködőket a hajas fejbőrtől, ezért a kirándulók vigyenek magukkal kalapot vagy kendőt
- minden kirándulás után alaposan vizsgáljuk át testünket: ha találunk magunkban kullancsot, hamar távolítsuk el csipesszel vagy kullancs eltávolító kanállal
A természetjáróknak érdemes beoltatniuk magukat, mely három éves kortól adható. A teljes védettség kialakulásához három oltásra van szükség. Az első injekciót 1-3 hónapon belül kell követnie a másodiknak. A harmadik oltást pedig 1 évvel a második után kapjuk meg. Ajánlott minden harmadik évben emlékeztető vakcina beadása. Kaphatók kullancs és egyéb rovarűző spray-k, dédanyáink pedig citrom fogyasztásával védekeztek az élősködők ellen. Ha mégis kullancs fúródik a bőrünkbe egy erdei séta, vagy egy mezei piknik után, minél hamarabb távolítsuk el, így elkerülhetjük a kullancs okozta betegségeket.
(A témáról internetes partnerünk, a Nestlé Életmód Központot - www.eletmodkozpont.hu [2]. - oldalán is olvashatnak.)