Az Országgyűlés megváltoztatta a gyessel és a gyeddel kapcsolatos jogszabályokat, 199 igen, 164 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett. A módosítások a 2010 április 30. után született gyerekek kapcsán járó támogatásokra vonatkoznak.
A drágább gyedre csak az lesz jogosult, aki a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik (korábban ehhez 180 nap is elég volt), a gyes időtartama pedig három évről kettőre csökken. A szakemberek szerint ezek elsősorban nem pénzügyi, hanem értékszemléletű változások, mellyel azt akarják elérni, hogy azok a nők, akik akarnak, visszamehessenek dolgozni.
Már aki van olyan szerencsés helyzetben, hogy vissza tud menni valahová. A munkába állás feltétele még, hogy lesz-e elegendő bölcsődei férőhely. Eddig nem úgy tűnik. A kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a családi pótlék nem szűnik meg, ám annak összege sem idén, sem pedig jövőre nem változik.
Köztudott, hogy országos szinten kevés a bölcsődei férőhelyek száma. Mint ahogyan arról is lehet hallani, hogy néhány helyen az országban családi napközik jönnek létre. Ez a szolgáltatási forma igencsak lassacskán „terjed”, ugyanis az állami normatív támogatás, amit a gyermekek után kapnak ezek a szolgáltatók, nagyon kevés. Míg a bölcsődékben átlagosan kb. 6000 forint a havi befizetett összeg, addig nem ritka, hogy egyes családi napközikben ez az összeg 40-70 ezer forintra tehető gyermekenként.
Jászberényben is működik családi napközi, Fejlesztő Kuckó Családi Napközi néven, az Attila út sarkán. Barátságos, gyermekbarát légkör, kedves gondozónőkkel és vezetővel. Gál-Keller Szilvia irányításával folyik a „csanában” (családi napközi) a munka. Segítségemre volt abban, hogy véleményét elmondja az Országgyűlés határozatáról, és abban is, hogy néhány anyuka ugyancsak megossza álláspontját velem.
Csütörtök reggel van, a Fejlesztő Kuckóba sorra érkeznek az anyukák a gyermekükkel, rövid elköszönés következik a csemetétől. Majd a másik csoportszobába érkeznek, ahol lassacskán összegyűlünk néhányan, hogy kielemezzük, mi is a helyzet ezzel a „gyessel-gyeddel”.
Takácsné Tóth Anikó: - Nekünk már három gyermekünk van, nem tervezünk többet, így ilyen szempontból szerencsés helyzetben vagyok, rám már nem fog vonatkozni ez a törvény. Abból a megközelítésből viszont nem vagyok túl kedvező helyzetben, hogy jelenleg nincs állásom. Jobb volt, amíg a gyed két évig járt, utána pedig a gyes még egy évig. A mostani kormányzati döntést nem támogatom.
Gál-Keller Szilvia: - Manapság az a jellemző, hogy a munkáltató válogathat a munkaerőben, nem pedig fordítva. Így korántsem biztos, hogy pont azt az anyukát fogja választani, akinek kétéves gyermeke van. Hiszen az a pici sokszor lehet beteg, és ha a szülő nem tudja megoldani a felügyeletet, neki kell arra az időre otthon maradni. Így már eleve esélyegyenlőtlenséggel indulnak munkát keresni a szülők. Hoztak egy olyan törvényt, amelyet nem gondoltak át.
Csomborné Szegedi Ildikó – Nagy probléma, hogy nincsenek bölcsődei férőhelyek. Nemrég olvastam, hogy milliárdokat fognak arra költeni, hogy a családi napközik létrehozását, fenntartását elősegítsék. A gyerekeknél pont az egy-kétéves kor az, amikor már lehet velük beszélni, játszani. Úgy érzem, hogy elvettek tőlünk egy évet, amit odahaza tölthettünk volna a gyermekünkkel. Nekem szerencsém van, mert el tudtam helyezni a fiamat, és visszahívtak dolgozni. Ugyanakkor nincs mindenki ilyen helyzetben.
- Célszerűbb lett volna előbb a feltételeket megteremteni a törvényhez.
Gál-Keller Szilvia: - Igen, viszont úgy tűnik, a döntéshozók nem így gondolkoztak. Nem hiszem, hogy 2010-2011-ig drasztikusan emelni tudnák a bölcsődék, napközik számát. Hallottam arról is, hogy az óvodában lecsökkentik a korhatárt, vagyis már kétéves kortól fogadják a gyermekeket. Az óvónők így is azt mondják, hogy nagy a 30 fős csoportlétszám. Arról nem beszélve, hogy az első 3-6 év az, amikor a gyermek későbbi fejlődését megalapozzuk. Ha ezt nem tudjuk minőségi módon megoldani, ártunk vele. Ne csak az legyen a lényeg, hogy a kicsit „berakjuk” valahová, amíg mi, felnőttek dolgozunk, hanem lényeges, hogy foglalkozzanak vele, fejlesszék a képességeit.
- A családi napköziket mennyire támogatja az állam?
- Azt ígérték, segíteni fognak. Kíváncsi vagyok, mit jelent ez. Sokat fektettünk abba, hogy minden olyan legyen, ami a gyermekek érdekét szolgálja. Mi csak a töredékét kapjuk annak az állami támogatásnak, mint ami az önkormányzati bölcsődéknek jár. Hozzánk azok a szülők hozzák gyermeküket, akik minket választanak, és meg tudják fizetni szolgáltatásunkat, vagy akiknek nem jutott hely a bölcsődében. Ha az állami támogatás a családi napközik esetében is annyi lenne, mint a bölcsődékben, nálunk is csak az étkezésért kellene fizetni és akkor bárki szíve szerint választhatná ezt a szolgáltatást.
- Nézzük a magyarországi helyzet jó oldalát…
Csomborné Szegedi Ildikó - Ha azt vesszük, hogy Ausztráliában 14 hét az anyasági szabadság, és azt követően a szülő nem kap járandóságot, akkor nálunk valóban jobb a helyzet. Ott viszont mások a körülmények, több munkalehetőség van. És egyébként is mi itt élünk, nekünk azt kell nézni Magyarországon milyen lehetőségeink vannak.
Gál-Keller Szilvia: - A „kényszerítő tényezők” eddig is azt mutatták, hogy a gyermek kétéves korában az anyának vissza kellett menni dolgozni, hiszen a harmadik életévben járó gyes összege nagyon kevés. Mondhatnánk, hogy ott vannak a nagymamák, akik majd vigyáznak a kicsire. Sok esetben ez sem igaz, ugyanis a nagymamák is dolgoznak, sőt a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésével még tovább. Nagyon összetett szociális, társadalmi problémával állunk szemben.
- Ha a jövő évi választások után esetleg új kormány alakul, szerintetek eltörlik ezt a törvényt?
Kovács Brigitta: - Szerintem nem. Ha bevezetnek egy új törvényt, és amennyiben az működik, rugalmas lesz, nem fogja a következő kormány eltörölni. Rossz gazdasági helyzetben van az ország, ígérni sok mindent lehet, de ebben a válságos időszakban senki sem tud csodát tenni. Nyugaton arra is van példa, hogy a munkahelyeknek saját óvodájuk, bölcsődéjük van. Ettől mi nagyon messze vagyunk.
- Hogy látjátok milyen a munkalehetőség a térségben?
Gál-Keller Szilvia: - Nehéz az elhelyezkedés. Bár a statisztika azt mutatja, hogy nekünk ebben a térségben sokkal több a lehetőségünk, az országos átlaghoz képest. Ha a családi napköziben munkaerőt keresünk, rengetegen jelentkeznek. Jól képzett, többéves tapasztalattal rendelkező óvónők, pedagógusok érdeklődnek. Sokan keresnek munkát.
Kovács Brigitta: - Rengeteg pedagógus van ma munka nélkül. Állást kellene nekik is biztosítani, hogy több nevelő legyen a bölcsődékben, óvodákban, azonban az állam nem tudja őket megfizetni.
Gál-Keller Szilvia: - Tőlünk várják el, hogy teremtsünk minél jobb körülményeket a családi napköziben, amelynek komoly anyagi vonzata van. Ezért nem fognak ezek az intézmények gombamód szaporodni.