Testvértelepülésünkön, Gyimesfelsőlokon járt a JSE küldöttsége. Nem pusztán baráti látogatáson jártak, hanem minden nap, edzéseket tartottak a helyi gyermek, ifjúsági és felnőtt focisták legnagyobb örömére. Erről kérdezem Pomázi Gábort a JSE elnökét, Eszes Kornél és Czigány Zoltán edzőket. Az interjú végén olvashatják Fikó Szilveszter a GYSE elnökének köszönő szavait. A program útiköltségét a Testvérvárosi Közalapítvány pályázatán elnyert támogatásból sikerült fedezni.
Hogyan került kapcsolatba a JSE Gyimesfelsőlok focicsapatával?
Pomázi Gábor: Idén február elején a Gyimesfelsőlokon járt jászberényi küldöttség kísérőjeként jártam a településen és mikor kiderült, hogy a JSE elnöke vagyok szinte azonnal megkötöttük a megállapodást, igaz csak szóban, hogy egy labdarúgó edzőtábort szervezünk a helyi focisták számára jászberényi edzőkkel Felsőlokon.
Mi volt a mostani út célja?
- A mostani út célja elsősorban az ismerkedés, a helyi viszonyok felmérése és természetesen a személyes kapcsolat felvétele volt amellett, hogy a Gyimesfelsőloki labdarúgók felkészülését segítsük bemutató edzésekkel. Az utunkra vittünk magunkkal ehhez szükséges eszközöket is melyeket a csapatnak és a település iskoláinak ajándékoztunk. Közel 30 focilabda, 40 pár cipő, sípcsontvédők és egyéb felszerelés volt ebben a csomagban. Ezúton is szeretném megköszönni azoknak, akik segítettek összehozni ezt a nagy értékű ajándékot. Mikor Bodor Tibor a focicsapat kapusa, a helyi kultúr igazgatója, meglátta a sportcsarnokban a rengeteg labdát, csak annyit mondott: ennyi labda még soha nem volt egyszerre ebben a csarnokban!
Milyen tapasztalatokkal tértél haza?
- Én csak emberi tapasztalatról beszélhetek, lévén nem vagyok szakember. A szakmai területről a Czigány Zoli és az Eszes Kornél tud nyilatkozni. Az ott tartózkodásunk alatt végig kiemelt figyelmet kaptunk, egész idő alatt a szeretettel gondoskodtak arról, hogy megismerjük a települést, környéket az embereket. Azt hiszem, mindhárman szép emlékekkel jöttünk vissza Jászberénye és azzal, hogy ide mindenképpen vissza kell menni. Erre jó példa egy újabb megállapodás, miszerint összehozunk egy Jászberény-Gyimesfelsőlok focimeccset. A helyi utánpótlás csapat meghívást kapott a nyári Rétsági kupára és a JSE utánpótlása pedig edzőtáborba készül Gyimesfelsőlokra.
Sportszakmailag jelentett-e kihívást számodra ez az út?
Eszes Kornél: Hatalmas lelkesedéssel készültem az útra, több szempontból is. Az egyik, hogy sajnos még nem jártam e csodálatos vidéken, így nagyon örültem annak, hogy lehetőséget kaptam megismerni a gyimesi táj szépségeit, illetve megtapasztalni az ott élő magyar emberek vendégszeretetét. Szakmailag természetesen minden újnak, minden kihívásnak örül az ember, hiszen kiszakadva a saját, megszokott környezetéből kellő motivációt érez magában, hogy egy számára ismeretlen világban is tudjon hasznos ismereteket átadni, illetve az ottaniaknak újat mutatni, segíteni. Sportszakmailag is érdekes tapasztalatokat szereztem. Ami azonnal látható volt, az a gyerekek lelkesedése. Azok a csillogó szemek, amikkel figyeltek és közben várták az újabb gyakorlatokat, feladatokat, rendkívüli volt.
Tartottunk edzést nagyobbaknak is, ahol azért érezhetőek voltak kisebb hiányosságok, de ettől függetlenül a srácok olyan lelkesen és akarattal csinálták a feladatokat, hogy azt hatalmas öröm volt látni. A kisebb gyerekeknél is megvolt a lelkesedés, de ott már azért látszódott, hogy Bodor Tibornak köszönhetően velük már picit többet volt foglalkozva, ők már ügyesebbek voltak. A felnőtt csapatuk is kifejezetten ügyes játékosokból állt. Náluk igazából a legnagyobb gond az, hogy a játékosok elfoglaltsága (munka, tanulás) miatt nincsenek edzéseik, így ők csak a mérkőzésekre verődnek össze. Az összetartás viszont példaértékű közöttük, amit volt szerencsénk megtapasztalni, hiszen éppen belecsöppentünk a felnőtt csapat szezonzáró vacsorájába.
Az út folyamán csak pozitív élményekkel lettem gazdagabb. Az ottani emberek hozzáállása az élethez számomra példaértékű. Keményen dolgoznak és sokan sajnos hatalmas szegénységben élnek, de ettől függetlenül olyan nyíltszívűek, barátságosak és vidámak, hogy az szinte hihetetlen. Nagyon remélem, hogy a későbbiekben sikerül e megkezdett kapcsolatot szélesebb alapokra helyezni, és bízom benne, hogy minél több, az egyesületünkben futballozó gyerek ismerheti majd meg a gyimesi táj varázsát és az ottani magyarok vendégszeretetét.
Mire volt elég ez a pár nap, milyenek a gyimesi emberek?
Czigány Zoltán :Többször voltam már Erdélyben, de ennyire távol lévő magyar területen még nem jártam. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda mind-mind csodálatos élményekkel ajándékozott meg, de a Gyimes, az más. Vannak fogalmak a gyimesi emberekkel kapcsolatban, amivel szembesülni kényszerülünk találkozásaink alkalmával, mert ezekben ők mutatják a példát nekünk: tisztes szegénység, élni akarás, összetartás, nemzet- és közösségtudat, hagyományőrzés, anyaföld.
Csak címszavakban, mert nekem nincs képességem, hogy szépen megfogalmazzam az ehhez kapcsolódó érzéseket. Arra ott vannak az írók, költők. Akik már találkoztak Nyírő József, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Reményik Sándor ide vágó gondolataival, majd egy kis morzsáját meg is ismerhették ennek a létnek, azok mély tisztelettel emlékezhetnek a gyimesi csángó magyarságra.
Aztán ha eltöltünk velük még több időt, döbbenten szembesülünk a ténnyel: van még mit tanulnunk hazaszeretetből, emberségből, nemzeti önérzetből. És ez nem – nálunk oly divatos - ünneplésekből, magamutogató magyarkodásból derül ki, hanem mindennapjaikból. És ez a felismerés önvizsgálatra kötelez. Kétségbeejtő, hogy mi, anyaországi magyarok ilyen nagyszerű emberek felett törtünk pálcát 2004. december 5-én. Na, ez a soha meg nem magyarázható gyalázat emléke torokszorítóan tolul fel bennem, most már minden alkalommal, amikor a gyimesi emberekre gondolok.
Gyimesfelsőlok köszönete
Köszönhetően Jászberény és Gyimesfelsőlok testvértelepülések közötti szoros baráti kapcsolatoknak, a segítő Gyimesfelsőlok Önkormányzatának, hogy 2011. november 15-19 között Gyimesfelsőlokra látogattak a jászberényi Sportegyesület futball szakosztályának edzői, név szerint Czigány Zoltán, Eszes Kornél és az Egyesület elnöke Pomázi Gábor. A Felsőlokon eltöltött idő alatt a szakemberek hasznos szakmai tanácsokkal látták el a Gyimesfelsőloki Sportegyesület gyerek, illetve felnőtt korosztályos csapatait. Megtapasztalhatták a felsőloki csángók határtalan szeretetét a futball iránt, hiszen a három napos gyakorlati edzéseken több mint 100 fiatal vett részt a helyi Sportcsarnokban. A szakmai tanácsadás mellet, értékes ajándékokat adományoztak a helyi sportegyesületnek.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a jászberényi barátainknak, hogy szívügyüknek tekintették a meghívást és szakmai tudásukat megosztva erősítették a helyi fiatalokban a futball iránti szeretetet. Külön köszönet Pomázi Gábor és Kocsán László jászberényi, illetve Bodor Tibor és Antal Tibor gyimesfelsőloki lakosoknak, akik közbenjárása nélkül ez a találkozás nem jöhetett volna létre.
Tisztelettel: Fikó Szilveszter, Gyimesfelsőloki S.E. elnök