Néhány hete jelent meg egy valóban hiánypótló könyv Jászberény város történetéről. Az akit élete sodort már olyan feladathoz, amely során városunk történetének adott időszakáról kellett átfogó képet adnia, annak bizony nem kis kihívást jelentett a szükséges információkat összeszedegetni – főleg az internet előtti korszakban. (Erről azért saját tapasztalatomból is lenne mit mondanom.)
A "könnyen kezelhető" források gyakorlatilag három kötetre szűkíthetők, amelyből Fodor Ferenc: Jászság életrajza című munkája csak részben foglalkozik városunk történetével, Blénessy János: Jászberény természeti viszonyai és élete pedig 1937-ben jelent meg, a harmadik, Nagy József – Tóth János: Jászberény- története a felszabadulástól napjainkig című munkája pedig 1970-nel zárul le. Szóval tényleg eljött az ideje, hogy városunk nem éppen rövid és eseménytelen múltja egy átfogó feldolgozásban jelenjen meg.
Erre a nem kis feladatra Pethő László vállalkozott. A Jászsági évkönyv több, mint két évtizedes története alatt szerzett szerkesztői tapasztalataival a háta mögött vágott bele ennek a három kötetre tervezett munkának az összefogásába. Az első kötetben 14 szerző tanulmányain keresztül kaphatunk képet a jászok és jelenlegi lakhelyük őstörténetétől kezdve a reformkorig tartó fejezetéről.
Ahogy azt a szerzők száma is jelzi nem egy hagyományos „történelmi olvasókönyvet” tart kezében az érdeklődő. Sokkal inkább egy adott időszakra vonatkozó szemelvény gyűjteményt, ami a szerkesztés nyomán válik tényleges és tényszerű történetleírásává Jászberénynek. A történeti fejezetek mellett jelentős szerep jut a mindennapi élet bemutatására is, ugyanis ezek nélkül nehezen értelmezhetőek azok a sorsfordító események, amelyek városunkat hazánk egyik legsajátosabb történetű településéve tették. Elég csak a török időket példának hozni, amikor szinte teljesen elnéptelenedett Berény, vagy az azt nem sokkal követő eladatását és a Redemptiót. Természetesen nem maradhat ki a város gazdasági, művelődés- és jogtörténetét bemutató fejezet sem. És, hogy azok se szenvedjenek hiányt, akiknek a „puszta tényekre” van szükségük, ők is bőséges adagot kaphatnak a népességre vonatkozó, vagy akár gazdasági adatokból is. Nem beszélve a kötet záró több, mint harminc oldalas forrás gyűjteményről és persze ezen időszak kronológiai áttekintésről. Mit nem adtam volna egy ilyen harminc oldalért, amikor tanulmányaim során hasonló témával foglalkoztam.
Végezetül, de nem utolsó sorban feltétlenül meg kell említsem a szerkesztésből adódó egyik számomra legszimpatikusabb előnyt. Mivel az egymást követő tanulmányok önállóan is értelmezhetőek, ez lehetőséget ad az olvasónak arra, hogy érdeklődése és szabadideje függvényében szabadon kalandozzon a különböző történelmi időszakok és területek között.
Folytatása következik… Így, csak egy rövid ismerkedés alapján is mondhatom… Várjuk...