Napi kul-túra

Február 22. - Márai Sándor

1989-ben ezen a napon hunyt el Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor magyar író, újságíró.89 évet élt.

Arról, hogy mi volt dolgod a földön
(Részlet a Füveskönyvből)

Végül is, tudnod kell, mi volt dolgod a földön. Semmi esetre sem az, hogy bizonyos összegű, állagú és minőségű csontot, húst, zsiradékot és zsigereket vegyi üzemben tartsál. Az sem, hogy címeket, rangokat gyűjts, elnök legyél valamilyen társaságban, díszes ruhákban sétálj és rázzad a csengőt. Az sem s ez már jobban fáj -, hogy boldog legyél, mert boldogság nincsen, hiszen minden vágyad a megvalósulás pillanatában eltorzul, s inkább nyűg már, mint öröm. Ilyen az ember.

Nem, egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek.

Ez volt dolgod a földön; nem több.

Február 21. – Mihalik Kálmán

1896-ban ezen a napon született Mihalik Kálmán orvos, zeneszerző, a Székely Himnusz zeneszerzője.

Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt. 1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került. Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919). A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
1989 után, a rendszerváltás óta népszerűsége növekszik, jelenleg a Himnusz és a Szózat mellett sok politikai ill. civilszervezet rendezvényein rendszeresen éneklik Magyarországon.
(forrás: wikipédia)

Február 19. - Kurtág György

1926-ban ezen a napon született a kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész


Kurtág György 1926 február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Zenei tanulmányait 1940-től Temesváron folytatta, ahol a Bartók-tanítvány Kardos Magdától vett zongoraórákat, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián tanult, Kadosa Páltól zongorát, Veress Sándortól és Farkas Ferenctől zeneszerzést, Weiner Leótól pedig kamarazenét.
1951-ben a zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig a zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. Ugyanebben az évben nyert Erkel-díjat, melyet 1969-ben is neki ítéltek oda. 1957 és 58 között Marianne Steinnél tanult Párizsban, valamint Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit látogatta. 1960-tól 68-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. 1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében.
1973-ban Kossuth-díjat, 1980-ban Érdemes Művész díjat kapott, 1985-ben pedig a Francia állam tüntette ki. 1986-ban elhagyta a Zeneakadémiát, és többnyire osztrák, német, holland és francia felkéréseknek tesz eleget 1987-ben a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia, majd a berlini Művészeti Akadémia is tagjává választotta.
1999-től ideiglenesen, majd 2002-ben végleg Franciaországban telepszik le.

Február 18. – Zrínyi Ilona

1703-ban ezen a napon hunyt el Zrínyi Ilona grófnő,a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. 60 évet élt.

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Nem sokkal Ferenc fiuk születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találhozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
(forrás: wikipédia) >

Február 17. - Wass Albert

1998-ban ezen a napon hunyt el, 90 éves korában Wass Albert erdélyi magyar író és költő.

- Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!

Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.
- Idefigyelj – mondta. – Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
- Értem – hebegtem megrendülve.
- Dehogyis érted – csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?

Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek – akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.

- A megbízható embert még ellensége is tiszteli – mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél…”

(Wass Albert: Nagyapám tanítása) (foto: wikipedia) >

Február 16. – id. Járóka Sándor

1922-ben ezen a napon született a híres prímás, zenekarvezető, a Népművészet Mestere (1955). 1984-ben hunyt el.

1932-től az aranyosi Rajkó-zenekar egyik vezető prímása. 1947-ben megalakította saját együttesét. 1952-től a Belügyminisztérium Művészegyének népi zenekarát vezette. 1958-ban új zenekart alakított s később ezzel nyitotta meg kapuit az újjáépített Fortuna étterem. 1971-ben hathetes amerikai körutat tett héttagú együttesével, ahol Karády Katalin és Svéd Sándor is énekelt zenekarával. 1976-ban hat hónapig Detroitban, az akkor megnyílt Budapest étteremben muzsikált, 1978-ban ugyanott a Magyar Falu étterem is az ő zenekarával nyílt meg.

Február 15. - Galileo Galilei

1564-ben ezen a napon született az olasz természettudós. 78 évet élt.

Az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben. Eredetileg orvosnak készült a pisai Egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédesz műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította. Első megjelent művei szintén Arisztotelész szellemében fogantak - igazodva a kor szelleméhez. 1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét, és – egyes források szerint – feltalálta a mikroszkópot. 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter (bolygó) négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben. Elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat, sőt, Kopernikuszon túl azt is, hogy a heliocentrikus modell nem csak matematikai eszköz, hanem valóságos leírás (az egyház a kopernikuszi modellt, mint matematikai modellt támogatta, sőt tanította előtte). Emiatt többször figyelmeztették, és ő 1616-ban Rómába ment, hogy megvédje nézeteit. 1632-ben megjelent „Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemájosziról és a kopernikusziról” című mű.
A könyv megjelenése után az inkvizíció 1633-ban perbe fogta. A főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. A per tétje Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”). Az ítélet életfogytiglani háziőrizet volt. Öregsége, bár megvakult, nyugalomban telt, és 1642. január 8-án hunyt el természetes halállal.
Galileo cenzúrázott műveit 1718-ban újra kiadták. Hamvait 1737-ben a firenzei Santa Croce bazilikában (!), szent földben, újratemették. 1741-ben formálisan rehabilitálták, XIV. Benedek pápa engedélyezte Galileo összes tudományos művének (újra)kiadását. 1758 a heliocentrikus elméletet tanító könyveket törölték a tiltott könyvek listáját tartalmazó Index Librorum Prohibitorumból. (forrás:wikipédia) >

Február 14. - Hidegkuti Nándor

2002-ben ezen a napon hunyt el a világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. 80 évet élt.

Az MTK színeiben 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt. A válogatottban az igazi áttörés akkor jött, amikor már a 30. évét betöltötte. Nagy és csodás eredmény az "évszázad mérkőzésén" a londoni 6-3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt Hidegkuti pályafutásának a csúcspontja. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Edzőként is nagyon sikeres volt, a Fiorentinával megnyerte az olasz bajnokságot és a KEK-et, Győrrel magyar bajnok lett, a Kairó Nationallal ötszörös egyiptomi bajnok, 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást kínálta neki. Ma az MTK Hungária körúti stadionja Hidegkuti Nándor nevét viseli.(forrás: wikipédia)

Február 13. - Földes László (Hobo)

1945-ben ezen a napon született Földes László (Hobo) magyar bluesénekes, dalszövegíró, színész, a Hobo Blues Band együttes énekese

Hobo 2006-ban az UdvarfesztiválonHobo 2006-ban az UdvarfesztiválonKözépeurópai Hobo Blues 2000.

Úgy beszélek a hazámról,
Hogy a bennem lévő magyarról beszélek,
Másokra most nem gondolok,
Csak rátok, akik velem egy nyelvet beszéltek.
Végre idejött a világ,
Ahová annyi évig vágytam,
Azt hittem, hogy szabad vagyok,
De árnyak követnek a saját hazámban.

Másoknak csak földrajzi név,
Aprócska zöld folt a térképen,
Ám közelről gyönyörű szép,
Néha én is turistaszemmel nézem.
Magyarország rég nagyobb volt,
De ennél nagyobb már nem lehet,
És bár nem zsugorodik tovább,
De belül mégis eltörpülhet.

Már nincsenek határok,
Térképek csak az útra kellenek,
Mi mégis pontosan tudjuk,
Hol ér véget Nyugat, hol kezdődik Kelet.
Itt csak a pénz született újjá,
Még nem fogad be Európa, de szeret.
Magyarország beteg nagyon,
Nem szereti magát, rágja a gyűlölet.

Nem könnyű bármit is elmondani.
Ha az ember énekel,
Néha jobb lenne hallgatni,
De tőlem mást várnak el.

Engem a nyelv tartott itthon,
A szavak, a filmek, a dalok, a versek.
Hová tűntek a kávéházak,
A barátok, az ismerős ellenségek?
Városom is megváltozott,
Éjjel horrort vetít a rémület,
A politika pornó lett.
Utcán bömböl a bűn, bujkál a becsület.

Nincs közös október, március,
Annyi a jó magyar, de mind külön ünnepel,
Ugyanaz a dal, más a lélek,
Kezükben a trikolór csak színes lepel.
A múlt nem a mi bűnünk, ha bűn,
Szégyellni se kell, hiszen nem mi tettük.
Ami történt, annak vége.
Mi csak elviseltük, tovább ne cipeljük.

Február 12. - Barabás Miklós

1898-ban, 88 évesen, ezen a napon hunyt el a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja.

A háromszéki Mártonfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva.
Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott. Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben.
Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kíváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét.
Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják, egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul.
1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.(forrás:wikipédia)

Február 11. - Thomas Alva Edison

1847-ben ezen a napon született az amerikai elektrotechnikus, feltaláló és üzletember. 84 évet élt.

A legszorgalmasabb feltalálónak tartják, mivel 1093 szabadalom kapcsolódik a nevéhez. Nem mindegyik találmánya teljesen új, néhányat munkatársai ötleteiből fejlesztett tovább. Volt olyan négyéves időszaka, amikor 300 találmányt jelentett be, vagyis ötnaponta egyet.
Hangosfilmmel is kísérletezett. Azért lett a filmgyártás későbbi központja Hollywood, mert Edison cégének monopol helyzete miatt az alakuló filmstúdióknak nyugatra kellett költözni saját birodalmuk létrehozására.
Már 12 éves korában a vasúton kezdett dolgozni: újságokat, ételt árult. Az egymaga írt, szerkesztett és nyomtatott újságja jövedelmét fordította kísérleteire.
Távírászként kezdett foglalkozni a távíró tökéletesítésével (1868).
1876-ban fölállított laboratóriumában kb. ezer szabadalmat kísérletezett ki és lett ezáltal a világ legtermékenyebb feltalálója.
Szénpormikrofonjával megnövelte a Bell-féle telefon hatótávolságát (1876).
1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot.
1879-ben föltalálta a szénszálas izzólámpát.
1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New York-ban.
Mozgóképvetítőt szerkesztett (1889), és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort.
Munkatársai közé tartozott (többek közt) Puskás Tivadar (híres magyar feltaláló) és későbbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is.(forrás: wikipédia) >

Február 10. – Gróf Batthyány Lajos

1807-ben e napon született Németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. 42 éves volt, mikor kivégezték.

Életpályájának legismertebb része 1848–1849 évi parlamenti és politikai szerepe. A király 1848-ban az első magyar minisztérium megalakításával bízta meg, ő az 1848. március 23-i ülésen olvasta fel miniszterei jegyzékét (Batthyány-kormány). Lamberg Ferenc Fülöp 1848. szeptember 28-i felkoncolása után Bécsbe utazott, és miniszteri megbízatását visszaadta a császárnak. Lemondott egyszersmind országgyűlési követi tisztéről is, és visszavonult a magánéletbe. E perctől azonban, immár közpolgárként követte a honvédelmi bizottmány parancsát, és közkatonaként fegyvert fogott, belépett Vidos József seregébe, amely Theodorovich tábornok csapatai ellen indult Vas vármegyében. Itt azonban leesett lováról, karja súlyosan megsérült.
Felgyógyulása után újra országgyűlési követté választották. 1848. december 31-én ő tette azt az indítványt az országgyűlésben, hogy indítsanak küldöttséget Windisch-Grätz tábornagyhoz, és ha lehet, Olmützbe is a császárhoz, hogy békét kérjenek. Ő maga is e küldöttség tagja volt, amelynek azonban nem sikerült remélt célját elérnie. Néhány napig fogva tartották, majd szabadon engedték. Visszautazott Pestre, ahol 1849. január 6-án ismét elfogták, s a budai laktanyába zárták. A magyar seregek közeledtével Pozsonyba, Laibachba, Olmützbe, s a főváros visszafoglalása után ismét Pestre hozták, ahol felségsértés miatt kötél általi halálra ítélték. Ezt az ítéletet később – a nyakán önmaga által vágott seb miatt – golyó által való kivégzésre módosították, s október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték.(forrás: wikipédia) >

Tartalom átvétel