2010. január 1-jétől új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) rendszer lép életbe, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - amellett, hogy fokozottan figyeli az október 30-án induló "átszerződési" időszakban a piaci szereplőket - különböző tájékoztató anyagokkal segíti a gépjármű üzemben tartók/tulajdonosok eligazodását.
A Felügyelet fontosnak tartja, hogy az ügyfelek időben értesüljenek a kgfb-szabályok januári változásáról, ezért a piaci szereplőkhöz eljuttatott, 100 ezer példányban készült szórólappal és internetes tájékoztató anyagokkal is felhívja a figyelmet a tudnivalókra. A főbb változások lényegét szórólapon foglalta össze a Felügyelet, míg a részletekről a www.pszaf.hu [2] internetes felületen lehet olvasni.
Íme az új rendszer 12 pontja
A korábbi évekhez hasonlóan, a biztosítót váltani akaró ügyfelek az október 30-ig meghirdetett, jövő évi díjtarifák alapján november 30-ig mondhatják fel szerződésüket biztosítójuknál. A felmondott biztosítás december 31-ig érvényes, eddig kell megtalálni az új szolgáltatót is, hogy januártól biztosítási háttérrel lehessen közlekedni.
A nyáron elfogadott új kgfb törvény 2010. január 1-jétől több lényeges változást hoz az ügyfelek számára, ezek közül a legfontosabbak:
• Az eddigi naptári (januártól 1-től december 31-ig tartó) évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számított 1 év után válthat biztosítót (2010 januárjától, pl. május 5-én vásárolt gépjárművel legközelebb a következő év május 5-től lehet új biztosítóhoz szerződni). A szerződésre mindig az előző október 30-ig meghirdetett díjtarifa érvényes, amelyről a biztosító a szerződés dátuma előtt legalább 50 nappal írásban tájékoztatja az ügyfelet.
• Az ügyfél biztosítási szerződése határozatlan idejű (aki nem akar biztosítót váltani, annak nincs teendője). Biztosítóváltás esetén a szerződés dátumát, évfordulóját legalább 30 nappal megelőzően mondhatja fel az ügyfél.
• A kgfb szerződésnél az üzemben tartó a szerződő fél, nem a tulajdonos.
• A bónusz-malusz (díjkedvezmény-díjtöbblet) rendszer annyiban változik, hogy az üzemben tartó nyilatkozata alapján azonnal besorolható az ügyfél a bónuszfokozatba, nem kell kivárni a kártörténeti igazolást, s addig A00-ás fokozatban tartani.
• Az üzemben tartónak a gépjárművel kapcsolatos változások (pl. forgalomból kivonás, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása) esetén elég csak a helyi okmányirodát értesíteni. A biztosítónak alapesetben 30 napon belüli írásos tájékoztatási kötelezettsége van az üzemben tartó felé (szerződés megszűnése, bónusz-malusz besorolás).
• A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
• A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni. A biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnie, ha a kárrendezés elhúzódik, s erről is tájékoztatni kell az ügyfelet.
• Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító 60 napig nem mondhatja fel a szerződést, de 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat fel.
• A segédmotoros kerékpárokra és a négykerekű segédmotoros terepjárókra is kell kgfb-t kötni.
Az ismertetett, érvényes kgfb-szabályok megsértésének észlelése esetén a Felügyelethez fordulhatnak az ügyfelek.
(Forrás: PSZÁF)