1956 október 25-én a Parlament előtt, a Kossuth téren 2-3 ezer tüntető tartózkodott, a teret szovjet harckocsik biztosították. A diákok felmásztak a tankokra és kétnyelvű röplapokat osztogattak a katonáknak. A tüntetők és a katonák között barátkozás indult meg. Ez idő alatt az MDP Központi Vezetőségének üléséről a térre érkezett Szerov, a KGB főnöke, aki a Parlament biztosítását ellátó páncélos alegység parancsnokától értesült a katonák és a civilek közötti barátkozásról. Utasítást adott a tér megtisztítására.
Ez tűzparancsot jelentett – áll a Szovjet katonai intervenció 1956. című könyvben.
Tóth Lajos vezérőrnagy szerint: „a szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy a Parlament előtti tüntetést likvidálják. Ezt meg is tették, az emberek felmásztak a lassan húzó harci kocsikra. A szovjet katonák tüzet nyitottak a szovjet harci kocsikon lévőkre” – olvasható Kahler Frigyes Sortüzek című könyvében.
Mikojan és Szuszlov a következő jelentést küldte október 25-ről Moszkvának: “A Parlament előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, amely a szovjet katonák felszólítására sem oszlott fel. Ráadásul a környező házak tetejéről egységeinkre több lövést adtak le, és benzines palackokkal felgyújtották egyik harckocsinkat. Mindezek következtében tüzelés kezdődött és a hírek szerint 60 magyar vesztette életét.”
A sebesültek, áldozatok számáról rendelkezésre álló adatok azonban a mai napig bizonytalanok.
Egyes szemtanúk több száz halottról beszéltek. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint legalább 200 tüntetőt gyilkoltak le az ÁVH-sok és a szovjet katonák.