„Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…” – írta Babits „Örökkék ég a felhők mögött” című versében. Örökkék… Ismerjük ezt a színt? Ismerjük a színskála valamennyi színének hasonló mélységű tartalmát? Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni – a szó babitsi értelmében. 2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztünk ki. Azért erre a napra, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!
A Magyar Festészet Napja tiszteletére október 18-án díjtalanul látogathatók a jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria állandó kiállításai. A jászsági festészetről olvashatnak a múzeum honlapján: www.hamzamuzeum.hu [2].
Sáros András1912-ben szintén ezen a napon született Sáros András festőművész, tanár, műemlékvédő (Kürt, 1912. október 18. – Jászberény, 1983. július 1.), Jászberény Város Díszpolgára.
1932-től a budapesti Iparművészeti Iskolába, majd Szőnyi István szabadiskolájába járt.
1938-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán mesteri Glatz Oszkár és Rudnay Gyula. 1945-68-ig a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium rajztanára volt, majd 1976-ig a Jászberényi Tanítóképző Főiskola rajz tanszékének tanszékvezető tanáraként dolgozott. 1975-ben Székely Bertalan-díjat kapott. Fiatalkori munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Hadifogoly vázlatkönyve.
Festői szemléletét az Alföld festészeti hagyományai határozták meg. Egyszerű, nem túl széles színskálát használt, nincs éles különbség akvarell- és olajfestményei között. Utóbbiakon is őrzi az oldott frissességet. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a Jász Múzeum és a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria gyűjteményében. Utóbbi állandó kiállításán is helyet kapott egy műve.
Sáros András festőművészt már életében köztisztelet övezte.
Az utókor nagyrabecsülése gazdag életművének szól, hisz mind tanári hivatását, mind festőművészi tevékenységét és Jászberény műemlékeinek feldolgozását és védelmét olyan magas színvonalon végezte, mellyel kiemelkedett kortársai közül, s melynek eredményei a város kultúrtörténetének elévülhetetlen értékei. Klasszikus morális elveket, emberséget és igényességet hordozó jelleme példakép lehet a felnövekvő nemzedékek számára.
2001-ben a SZIE Jászberényi Főiskolai Kar Zirzen Janka Kollégiumában Sáros András Kiállító Termet avattak. 2006. október 18-án a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium falán helyezték el