A budapesti nettó bérek azonos szinten vannak a sanghajival, s jócskán elmaradnak a pozsonyitól, a varsóitól vagy a prágaitól.
Vásárlóerő-paritáson számolva Bukarestben magasabb a nettó bérszínvonal, mint Budapesten - olvasható ki az UBS svájci bankház elemzéséből, amely 2009. márciusi ár- és béradatokra támaszkodik. Eszerint a magyar fővárosban egy óra munkával nettóban kevesebbet keresnek az emberek, mint Bukarestben, Isztambulban, Limában vagy Bogotában - Prágáról, Pozsonyról vagy Varsóról már nem is beszélve.
A fejlett világhoz képest a márciusban érvényes árfolyamokon számolva még nagyobb a lemaradásunk: a magyar fővárosban a bruttó és a nettó bérek egyaránt csupán ötödét-hatodát teszik ki a New York-i szintnek - legalábbis a szerzők által használt márciusi (304 forint/eurós, illetve 233 forint/dolláros) árfolyamon.
Mivel azóta a forint erősödött, ha mostani árfolyamot használnának az UBS elemzői, Budapest már nem lenne annyira olcsó bérű telephely a külföldiek számára - a különbség azonban nem lenne nagy a tanulmányban szereplő számokhoz képest. Az alacsony bérekhez persze viszonylag alacsony árszínvonal is tartozik. Ám az árak korántsem annyival alacsonyabbak a magyar fővárosban a nyugati szinthez képest, mint a bérek: az említett márciusi árfolyamon számolva a magyar árszínvonal a lakbéreket is beszámítva a New York-i szint 41,8 százalékára rúgott. A béreknél tehát sokkal nagyobb a különbség Budapest és a fejlett világ között, mint az árakat illetően. Hasonló a helyzet a többi kelet- és közép-európai nagyváros esetében is.