A XIX. Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja keretében kerül megrendezésre 2009. augusztua 08. napján 14.00-16.30-ig a Déryné Művelődési Központ Dísztermében a III. Magyar-Magyar Konferencia, melynek idei témája: A felcsíki kistérségi székelység megmaradásának, továbbélésének lehetőségei a XXI. század küszöbén az Európai Unióban.
Felcsík bemutatása:
A Csíki-medence Csíkszereda fölötti része alkotja a történeti Felcsíkot. A 40 km hosszú, 10-15 km széles medence-öblözetet a Csíkrákosig nyúló Kőd alacsony hegyháta két részre osztja. A Kődön felüli rész - a szűkebben vett Felcsík - átlagos magassága 700, a Csíkrákostól Csíkszeredáig terjedő Középcsíké 670 m. A Csíkrákos, Csíkborzsova és Csíkcsicsó közötti tágas Nagymező síkját a Rákos- és a Szépvízi-patak töltötte fel a hegykeret üledékeivel. Felcsík területe 922 km2, lakossága 89.412 fő (1996). Közigazgatásilag két városból (Csíkszereda és Balánbánya), valamint 7 községből (Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Csíkpálfalva, Csíkszentdomokos és Madéfalva) áll.
Felcsík hossza mintegy 60 km. 1853-ban Losteiner leírása szerint Felcsíkhoz 21 falu tartozott. Benkő Károly (1853) Jenőfalvával együtt 22 falut említ a "Fel-Csík vagy Cs. Szépvizi Alkerület" területén. Felcsík területét akkoriban 25 négyzetmérföldben állapította meg.
A helyi tájbeosztás érdekes módon megkülönbözteti Felcsíkot Középcsíktól. A Felcsík területét többen a csíkrákosi (oltbogáti) szoroson felül számítják és egészen a Balánhavasig tart. Felcsík Csíkszék fiúszéke volt. Tulajdonképpen az Olt felső folyása mentén fekszik, melynek déli határát a Csíkzsögödi szoros jelöli ki.
Közép- és Felcsík települései az országos úthálózathoz (12-es, 12A, 13A országutak) előnyösen csatlakoznak, viszonylag könnyen megközelíthetők. A gazdag középkori építészeti emlékek és természeti értékek, valamint a medenceperem hegységei mind-mind a turizmus szolgálatában állnak. Az idegenforgalom fogadó-készsége jelentősen javult, de a turisztikai jellegű beruházásokkal újabb vonzerők kapcsolhatók be az átmenő turizmus vonalába. A helyi ásványvíz-vagyon nemzetközi látogatottságú fürdőközpontok telepítését érdemelné meg. A gyógy-idegenforgalom a jövőben jelentősen fokozható.
Csíkkarcfalva hosszú időn át Felcsík központjának számított, egy időben járásszékhely is volt. Csíkjenőfalvával, Csíkdánfalvával (Oltfalvával) és Csíkmadarassal az egykori Csíknagyboldogasszony egyházközséget képezte, melyből a két utóbbi falu azóta önállósodott.
Csíkkarcfalva Felcsík viszonylag teres helyén fekszik a Magyaros-tető (782 m) aljában. Tagja volt a felcsíki "Hatfalu havasának" nevezett havasi birtokközösségnek. A Várbükke nevűhelyen régi vár nyomait véli a hagyomány. Vasköveiről is tudnak a lakosok. Kissánca fűrésztelepet mint egyéb lakott helyet 1898-ban felvették a Helységnévtárba.
Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma, Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva közös temploma. Az erődtemplom egy szikladombon látható (735 m). Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró. Korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett. A kaputorony (harangtorony) és a várfalak építése a 15-16. század fordulójára tehető. 1796-ban új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában.
A templom körül több régi sírkő látható. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Mária szobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-ből és 1750-ből), egy gótikus szentségmutató. A hagyomány szerint az egyik kehely Báthori Endre bíborosé lehetett, akit a közeli szentdomokosi erdőben gyilkoltak meg; ez azóta Gyulafehérvárra került.
A konferenciát dr. Komlóssy József az Európa Tanács szakértője vezeti.
A rendezvény védnökei:
Szabó Vilmos – a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára,
Németh Zsolt – a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Dr. Gedei József – Jászberény Város Polgármestere.
Előadások:
Csoma Gergely szobrász és fotóművész. András Mihály – Csíkszereda – A Hargita Székely Nemzeti Együttes művészeti igazgatója Témakör: A hagyományok őrzése, feladata hivatásos szemmel.
Szőcs János – Csíkszereda – Néprajztudós-falukutató Témakör: Székely-csíki oktatás-tízesek, faluszervezetek.
Antal Imre és Antal Beáta – Csíkcsobodfalva – A csíkszeredai tanárok. Témakör: Oktatás és csíki hagyományok falusi újjáéledésének kérdése, fontossága, szerepe a szülőföldön maradásban.
Dr. Balázs Lajos – Csíkszereda – Néprajztudós Témakör: Életszokások születéstől a halálig. Jánosi Csaba – Csíkszereda – A Csíki Természetvédelmi Egyesület Elnöke Témakör: Borvízmerítő kalákák és autonómia.
A konferencia felcsíki előadóinak szervezője: Kocsán László a Jászság Népi Együttes művészeti asszisztense.
Bízom benne, hogy Felcsík színes leírásával, valamint az előadók és az előadások témájával sikerült kedvet csinálni mindenkinek a konferencián való részvételhez. Bízom benne, hogy a Déryné Művelődési Központ épületén büszkén fog együtt lobogni a magyar, a székely és Jászberény város zászlaja.