Miközben az emberek sokkal tovább élnek, mint bármikor a történelemben, a rájuk leselkedő betegségek száma hatalmas méreteket öltött, és minden eddigi adatot túlszárnyal.
Vajon betegebb-e az emberiség, mint bármikor a történetében? Vagy éppen hogy jobban van?
Eget rengető mennyiségben foglalkoznak az orvosok diabéteszes és elhízott emberekkel, de meglepő módon olyan betegségek kezelésével is, mint a szénanátha. Az egyik lehetséges ok napjaink betegségeire a túlzott higiénia, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a szervezetben lévő férgek hiánya is.
A várható élettartam hatalmas mértékben növekedett a XX. század folyamán. Miközben 1900-ban a születéskor várható élettartam a világon átlagosan 36 év volt a férfiaknál és 38 a nőknél - az adatot a gyakori gyermekhalandóság rontotta jelentősen -, addig a mára ez átlagosan 67 évre emelkedett.
1900-ban mindössze egyetlen ország volt a világon, ahol a statisztika szerint 10 gyermekből több mint 9 megélte első életévét, mára azonban a vizsgálatba bevont 187 országból 168-ra igaz ez. Mindez köszönhető a megfelelő táplálkozásnak és a közegészségügyi rendszerek kialakításának.
A Föld mai népessége sokkal egészségesebb, mint az elődei voltak. Korábban világszerte a vezető halálokok között a fertőző betegségeket tartották számon, de az 1950-es években ez megváltozott: a betegségek között nem a fertőzések, hanem a krónikus panaszok váltak halálossá vagy tették munkaképtelenné az embereket, és rontottak jelentősen az életminőségükön - és ez egyre inkább jellemző a nyugati társadalmakra.
A fertőzések innentől kezdve főleg a harmadik világban élőknek okozták a fő problémát, miközben a nyugati emberek jórészt mentesültek, egyedül a HIV '80-as és '90-es évekbeli terjedése okozott zavarokat. A nyugati emberek már-már elhitték, hogy őket nem fenyegethetik járványok, ezért éri őket sokkszerűen a mostani, új típusú influenza megjelenése.